Nizsalovszky Endre - Petrovay Zoltán - Bacsó Ferenc - Zehery Lajos - Térfy Béla - Pusztai János (szerk.): Grill-féle döntvénytár 29. 1935-1936 (Budapest, 1937)

94 Pénzügyi jog. állapodás az előbb említették, illetőleg e törvénycikk 47. §. alapján Magyarországon is öröklési illeték alá vonható. Tekintettel azonban arra, hogy az abban foglalt szolgáltatások nem a törvényes pénzértékben vannak meghatározva, az 1924: IV. t.-c. 2. §-ához tartozó a) melléklet B. III. pont (1) bekezdése, valamint a 4600/1925. P. M. számú rendelet 6. §. értelmében az illetéket évenkint a megelőző évben teljesített szolgáltatás törvényes pénzértékben kifejezett összege után kell kivetni. Az 1920: XXXIV. t.-c. 33. §, 4. pontja és panaszos életkora szerint az illeték az örökhagyó halálától számítandó 8 éven át vetendő ki. Az öröklési illeték kulcsát (százalékát) azonban az első kivetési évre meghatározandó érték nyolcszorosának alapulvételével kell számítani az öszszes évekre. Minthogy az adóhivatal az általa kiszabott öröklési illetéket nem ezek szerint szabta ki, s minthogy az évenkinti tényleges szolgáltatás értéke az eddigiek alapján meg nem határozható, azért a magyar királyi közigazgatási bíróság az illeték összege tekintetében nem határozhatott. (1935. jan. 24. — Kb. 15.269/1933. P. — 1863. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 59.) 221. 1920: XXXIV. t.-c. 16. §. 2. bek. — A haszonélvezettel terhelt vagyon öröklése után kiszabott és végrehajtás útján beszedett illeték, a haszonélvezet megszűnése előtt előterjesztett kérelemre, visszatérítendő. (1935. jan. 17. — Kb. 1025/1932. P. — 1861. E. H. — Pod. 1935. évi 2—3. f. 57.) 222. 1920: XXXIV. t.-c. 57. §. 1. pont. — A kétszeres bírság alapja a hagyatéki kimutatás értékadatai alapján megállapított illetékösszegnél mutatkozó hiány. (Kb. 13.924/1932. P. — M. K. LIII. évf. 39.) 223. 1920: XXXIV. t.-c. 57. és 58. §. — Bélyegjegyekkel lerovandó örökösödési és ezzel kapcsolatos ingatlanvagyonátruházási illetéklerovás elmulasztása miatt a közjegyző sem bírsággal, sem rendbírsággal nem sújtható. Ha azonban a közjegyző az illeték lerovására az erre kötellezett feleket nem hívta fel, akkor rendbírsággal sújtható. (Kb. 13.927/1932. P. — M. K. LIII. évf. 39.) 224. 1920: XXXIV. t.-c. 83. §. 1. bek. — A még meg nem nyilt örökségre való igénynek, visszteherrel történő átruházása, nem a még meg nem nyilt örökségnek, hanem a kikötött vételárnak alapulvételével esik illeték alá. (1936. febr. 20. — Kb. 6985/1934. P. — 1900. E. H. — Pod. 1936. évi 2. f. 26.) 225. Ha az örökös, vagy örökösök egyike örökségét vagy örökrészét eladja, az öröklési s esetleg ingatlanvagyonátruházási illetéket az eladott örökség vagy örökrész értéke után úgy tartozik megfizetni, mintha az eladás az örökség vagy örökrész átadása után történt volna. Az eladás után ettől függetlenül jár az adásvételi illeték. (Kb. 13781/1934. P. — M. K. LIV. évf. 19.)