Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

7o Pénzügyi jog. mondó ítélet után ugyanaz az illeték jár, mint a házasság felbontását kimondó ítélet után. (Kb. 8802/1932. P. sz, — M. K. LIII. évf. 3.) 200. 1914: XLIII. t.-c. 15. és 20. §. — A 4070/1915. M. E. számú rendelet hatálya alatt lefolytatott kényszeregyességi eljárásban a hitelezők az egyességi illetéket a saját érdekeltségük, illetőleg követelésük után járó illetékrész erejéig kötelesek leróni. (Kb. 21.925/1931. P. sz. — M. K. LII. évf. 48.) 201. 1914: XLIII. t.-c. 20. §. — Feltételes mulasztási ítélet meghozatala után — perfelvételi időköz hiánya miatt — kitűzött második tárgyaláson kötött peregyesség, második tárgyaláson megkötöttnek tekintendő. (Kb. 11.150/1931. P. sz. — M. K. LIII. évf. 6.) 202. 1914: XLIII. t.-c. 20. §. — Ha a bíróság a Pp. 442. §-ában említett esetek fennforgása miatt a mulasztás következményeinek kimondását új határnap kitűzése mellett megtagadja, a kitűzött határnapon kötött egyességet az első tárgyalási határnapon létrejöttnek kell tekinteni. Kb. A 132. számú jogegységi megállapodás szerint az 1914: XLIII. t.-c. 20, §. szerinti egyesség mérve szempontjából, első tárgyalásnak csak azt a tárgyalást kell tekinteni, amelyen a felperes a keresetét előadta. De már a megállapodás indokolása is — nem részletező, de példaszerű felsorolással utal arra, hogy ha a perfelvételi tárgyalás a kitűzött határnaptól valamely okból elhalasztatott s így a felvételi tárgyalás voltaképen nem is tartatott, ezt a tárgyalást az egyességi illeték mérve szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Ez utóbbi jogi álláspont szükségszerűen érvényesül abban az esetben, ha a keresetnek a perfelvételi határnapon a felperes által történt előadása utóbb a Pp. 442. §-ban felhozott okokból hatálytalanná válik. A polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I, törvénycikk, valamint az azt kiegészítő jogszabályok ugyanis a feltételes mulasztási ítéletet nem ismerik. Amit a gyakorlatban ez alatt a kifejezés alatt értenek, az nem más, mint a perfelvételi tárgyalást tartó bírónak ama kijelentése, hogy ha a felperes hiányzó kézbesítési bizonyítványa utólag beérkezik és a kézbesítés szabályszerű megtörténtét tanúsítja, a bíróság mulasztási ítéletet fog hozni. Ha utóbb a beérkezett kézbesítési bizonyítványból az állapítható meg, hogy a keresetet alperesnek nem, illetőleg nem szabályszerűen és nem kellő időben kézbesítették, mulasztási ítélet hozatalának nincs helye és a bíróságnak a mulasztás következményeinek kimondását új határnap kitűzése mellett végzéssel meg kell tagadni. Ezzel pedig a keresetnek feltételesen történt előadása is hatálytalanná vált, azt úgy kell tekinteni, mintha meg sem történt volna, a kitűzött új határnapon a keresetet újból elő kell adni. Következésképen a hatálytalanná vált tárgyalás is az egyességi illeték