Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Egyéb ügyek 55, Közigazgatási bírósági eljárás és hatáskör 56—57. 53 tárgy használójának mulasztása folytán nem károsodhatik azáltal, hogy a vámkezelő által jogosan visszatartott kezelési díjat a hozzá befolyt vámdíjösszegen felül a visszatérítéskor ráfizesse. Vagyis a vámengedélyes nem mentesül ilyen esetben sem a visszatérítés kötelezettsége alól, de ez a kötelezettsége csak a jogosulatlan gazdagodás mértékéig terjed. (1934. febr. 27. — 1322/1931. K. sz. — 1478. E. H. — Kod. 1935. évi 1. f. 21.) Közigazgatási bírósági eljárás és hatáskör. 56. 1896: XXVI. t,-c. 53. §. 1. pont. — Az a kérdés, hogy a községi tanító természetbeni lakásának elfoglalása előtt a község által végeztetett és a lakás lakható állapotba helyezését szolgáló tatarozás költségét a tanító illetményedből le lehet-e vonni, a m. kir. közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik. (1934. jún. 19. — Kb. 3440,1934. K. sz, — 1487. E. H. — Kod. 1935. évi'2. f. 45.) 57. 1896: XXVI. t.-c. 84. §. — Uradalmi intéző (gazdaságvezető stb.) az uradalom (gazda) nevében panasszal nem élhet. Kb. K. megyei város polgármestere ,,M. E, h.-i uradalmát" kötelezte, hogy a nevezett gazdasági cseléd után felmerült kórházi ápolási költséget az ápolást nyújtó kórháznak fizesse meg. Ezt a határozatot S, vármegye alispánja indokainál fogva helybenhagyta. Ez ellen a határozat ellen irányul a panasz. Az „uradalom" önálló jogi személy nem lévén, a kötelezett érdekelt fél: a nevezett földbirtokos. Az alispán határozatát nem az érdekelt szolgálatadó, hanem a nevezett „uradalmi intézősége, H. G.", tehát M. E. gazdatisztje támadta meg a közigazgatási bírósági panasszal. A panaszos intéző — minthogy nem ő van elmarasztalva — saját személyében nem érdekelt, s így az 1896: XXVI. t.-c. 84. §-a értelmében ezen az alapon panaszemelési joga nincs. De nem áll fenn ez a joga az idézett t.-c. 118. §-a alapján sem, mert nincs adat arra, hogy az érdekelt földbirtokos önképviseletre jogosított nem volna és hogy törvényes képviselője ebben az esetben a panaszos volna. Végül a panaszos, mint az érdekelt fél megbízottja a közigazgatási bíróság előtt el nem járhat, mert az idézett t.-c. 119. §-a értelmében a közigazgatási bíróság előtt a felek, amennyiben nem személyesen, avagy törvényes képviselőjük útján járnak el, magukat csak ügyvéd által képviseltethetik. Ezért a panaszt a panaszos kereshetőségi jogánajk (aktorátusának) hiánya miatt vissza kellett utasítani. (1935. jan. 8. — 4081/1935. K. sz. — 1491. E. H. — Kod. 1935. évi 2. f. 52.)