Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Egyéb ügyek 53—55. 51 mütelepen kívül levő csőrendszere is a középület fogalma alá esik. Kb. I. A panaszlott cég, mint a V. megyei város vízműveit építő K. és F. és C. építő r. t, megbízottja 43 drb. fuvarlevélen feltüntetett, különböző építési anyagot tartalmazott szállítmány után a megbízótól beszedett V. városi kövezetvám visszatérítését kérte, azon az alapon, hogy a szállítmányok a V. városi vízmű építkezésénél felhasznált anyagokat tartalmaztak, s mint ilyenek, vámmentesek. V. város polgármestere a panaszlottat kérelmével elutasította; fellebbezése folytán azonban a vármegye alispánja a kérelemnek helyet adott és a visszatéríteni kért 170 P 12 f. illetőleg 80 P 11 f. vámdíj visszafizetésére V, megyei város közönségét kötelezte, azzal az indokolással, hogy a szállítmányok V. város vízművei építéséhez, tehát közmunkához érkeztek, s így 3. 64.413/1921. K. M. számú vámengedélyokirat B. 7. pontja értelmében vámmentesek. Ez ellen a határozat ellen irányul V. város polgármesterének panasza, amelyben a panaszlott cég kérelmének elutasítását kéri, a következő alapon: 1. a vamengedély-okirat idézett B. 7. pontja szerint „az állami vasutak, az állami, törvényhatósági, vasúti állomáshoz vezető, községi közlekedési, vagy községi (közdűlő) közutak és az azokon levő műtárgyak építésére és fenntartására, továbbá árvédelem biztosítására, nemkülönben az állami- vagy középületek építésére, helyreállítására szükséges anyagok, szállítmányok" élveznek kövezetvámmentességet; már pedig a városi vízmű megépítése, természetéhéi fogva ezen az alapon vámmentesnek nem minősíthető, legfeljebb az ezzel kapcsolatos gépház épületének építéséhez szállított anyagok vámmentességéről lehet szó; 2. a szállítmányok vámmentessége nem volt igazolva, holott az engedélyokirat B. részének utolsó bekezdése ezt előírja; a kövezetvámot tehát az azt beszedő vasútállomás helyesen szedte be. II. A bíróság az iratokból megállapította, hogy a 43-rendbeli szállítmány V. vasúti állomásra, részint pusztán a megbízó cég címére (16 drb.), részint a megbízó cég címére, de egyúttal ,,vízmű építkezés" vagy „városi vízmű építkezés" megjelöléssel (24 drb.), részint pedig a „V. városi vízmű" címére (3 drb.) érkezett. Valamennyi szállítmány építési anyagokat tartalmazott és nem vitás, hogy a vámtárgyat igénybe vette. Az áruk rendeltetése az elvámoláskor hatósági bizonyítvánnyal igazolva nem volt; azt a körülményt, hogy a szállított anyagok a városi vízmű létesítésére használtattak fel, a városi vízmű igazgatósága már csak az építési vállalkozók által a panaszlott részére adott magánjogi megbízólevél hátlapján igazolta. Ily tényállás mellett a bíróság a rendelkező rész értelmében határozott, a következő okokból: Igaz ugyan, hogy a vámengedélyokiratnak az alispán s a panaszos polgármester által felhívott s a vámmentességí igény szempontjából egyedül figyelembe jöhető B. rész a) 7. pontjában felsorolt rendeltetésű anyagszállítmányok között csak a közutak s műtárgyaik-, továbbá az árvédelem, végűi a középületek építésérc s fenntartására szükséges szállítmányok vannak fel4*