Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

50 Közigazgatási jog. bői, amelyet a tételes rendelkezés tulajdonképen felölelt. A tételes rendelkezés által is kifejezett ezt a jogszabályt tehát, mint nem írott magánjogunk szabályát irányadónak kell tekinteni azokra az életviszonyokra is, amelyek az 1894: XXXI. t.-c által szabályozott jogviszonyok körén kívül esnek. II. A tárgyalás alatt álló esetben H. I. szülői hatalma kiskorú gyermeke: H. (H) E. felett megszűnt az által, hogy a gyermeket H. P. és felesége K. M. őrökbefogadták és az anya gyermekét H. P. atyai hatalma alá bocsátotta. H. I. szülői hatalmának megszűnése azonban az I, alatt közöltek értelmében egymagában véve nem szakíthatta el a közte és gyermeke között fennálló azokat a vérségi, érzelmi és erkölcsi kapcsolatokat, amelyekből a szülőnek az a legtermészetesebb joga fakad, hogy gyermekével időnként érintkezhessék. Minthogy pedig a szülőnek ezt a jogát fennálló jogszabályaink is elismerik és a gyermek érdekei által megszabott határok között meg is oltalmazzák; H. L-t is, mint vérszerinti szülőt jogosultnak kell tekinteni arra, hogy ennek a szülői jogának hatósági oltalmát gyermeke örökbefogadó szülőivel szemben is kérje, ha az örökbefogadó szülők az anya és gyermeke közt az érintkezést elegendő ok nélkül megakadályozzák. A H. I. által előterjesztett kérelem elbírálása — annak tárgyánál fogva — a gyámhatóság hatáskörébe tartozik, mert a gyámhatóság feladata általában az, hogy a szülő és kiskorú gyermeke közötti jogviszonyt rendezze, valamint, hogy a kiskorúak erkölcsi és anyagi érdekeit megóvja és előmozdítsa, H. I. kérelme pedig nyilvánvalóan a szülő és gyermeke közti jogviszonyt, valamint a kiskorú gyermeknek a gyámhatóság oltalmára bízott érdekeit közelről érinti. Ezeknél az okoknál fogva nem találta helytállónak az alsóbbfokú gyámhatóságoknak sem azt a megállapítását, hogy nincsen olyan jogszabály, amely a vérszerinti szülőnek az örökbefogadó szülő atyai hatalma alá bocsátott kiskorú gyermekeivel való érintkezési jogára nézve irányadó lenne, sem azt az álláspontját, hogy a tárgyalás alatt álló kérelem elbírálása nem tartozik a gyámhatóság hatáskörébe. Ezért az alsófokú határozatok félretételével az árvaszéket új eljárásra és H. I. kérelmére érdemleges elbírálásra utasítottam. (211.228/1935. B. M. sz. — B. K. 1935. évfolyam.) 53- 1925: VIIL t.-c, 10. §. — A házbérkrajcárra és a szemétfuvarozási illetékre az 1925: VIII. t.-c. 10. §-ban biztosított adómérséklés nem vonatkozik. (1934. ápr. 25. — Kb. 1983/1932. K. sz. — 1477. E. H, — Kod. 1935. évii 1. f. 20.) 54. 1929: XXX. t.-c. 9. §. 5. bek. — Az ingatlan haszonélvezője által fizetett adó virilizmus szempontjából nem számít be az ingatlan tulajdonosa javára. (1934. jan. 16. — Kb. 8548/1933 K. sz. — 1455. E. H. — Kod. 1934. évi 3. f. 90.) 55. 64.413/1921. K. M. sz. r. — A városi vízműnek az útvámmentesség szempontjából nemcsak a felépítménye, hanem a víz-