Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Egyéb ügyek 49—52. 49 költségekhez az 1890: I. t.-c. 63. §-a alapján harmadik személyektől hozzájárulást követelhetne. A panaszos társulat szerint is a híd újjáépítésére azért van szükség, mert ma már súlyosabb járművekkel történik a közlekedés, mint a szolgalom megállapítása idejében. A közlekedési eszközökben beállott változás azonban nem változtatta meg azokat a viszonyokat, amelyek a vízhasználati szolgalom engedélyezésére alapul szolgáltak és az engedélyezéskor fennállottak. Nem változhatott meg tehát a vízhasználatra jogosultnak az a kötelezettsége sem, amelynél fogva a csatornán keresztül a íorgalom zavartalan biztosításáról gondoskodni tartozik. Ha tehát a jelenlegi közlekedési eszközök nagyobb teherbírású híd létesítését teszik szükségessé, a régi híd megfelelő átalakítási vagy újjáépítési költségei is, kizárólag a vízhasználatra jogosultat terhelik. 1934. szept. 27. — 5207/1932. K. sz. — 1461. E. H. — Kod. 1934. évi 4. f. 106.) 52. 1894: XXXI. t.-c. 103. Mt. 288. §. — Örökbefogadott kiskorúnak vérszerinti szülőjével érintkezése. Bm, I. Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvényjavaslatának (Mt.) 288. §-a szerint „a szülőnek akkor is joga van a gyermekével érintkezőn, ha szülői hatalma megszűnt vagy szünetel, vagy, ha a gyermek gondviselése a másik szülőre vagy harmadik személyre van bízva. Az érintkezés módját és korlátait szükség esetében a gyámhatóság állapítja meg és az érintkezést a gyermek érdekében, különösen, ha a gyermek erkölcsét, nevelését vagy egészségét veszélyeztetné, ki is zárhatja." A Mt.-nek ez a szabálya azon a megfontoláson alapul, hogy a szülői hatalom megszűnése vagy szünetelése, vagy a gyermek gondviselésének másra bízása nem jelenti a szülő és gyermek közötti vérségi, érzelmi és erkölcsi kapcsolatok erőszakos és teljes elszakítását, mert ez a szülőnek természetadta jogát és a gyermek lelkivilágát is súlyosan sértené. A Mt.-ban megnyilvánuló ez az álláspont megfelel azoknak a jogelveknek, amelyek ma fennálló jogunkban is élnek. Jogszabályaink között ezeknek a jogelveknek tételes kifejezését is megtaláljuk: az 1894: XXXI. t.-c. 103. §-a kimondja, hogy a szülő a gondviselésére n?m bízott gyermekével is rendszerint érintkezhetik és nevelését ellenőrizheti. Ennek a tételes rendelkezésnek is az az indoka, hogy a szülő és gyermeke közötti természetes köteléket végkép elszakítani nem szabad. Az idézett jogszabály törvényjavaslatának miniszteri indokolása a szülő legtermészetesebb jogának jelenti ki azt, hogy gyermekének fejlődését és nevelését figyelemmel kísérje és ellenőrizze s hogy vele közvetlenül is érintkezhessék. Ettől a jogától a szülőt csak súlyos ok miatt lehet megfosztani. Igaz ugyan, hogy az idézett tételes jogszabály csupán meghatározott esetre: a házasság felbontása esetére biztosítja a szülőnek ezt a jogát. Minthogy azonban a tételes jogszabály az adott esetben a vérségi szoros összetartozás erejéből származó s általánosan érvényes alapelvet fejez ki: ez a jogszabály kiemelkedik az életviszonyoknak abból a szűkebb köréDöntvénytár. 1935. A