Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

48 Közigazgatási jog. Egyéb ügyek, 49. 1876: XIII. t.-c. 38. §. — A cseléd által gazdájának okozott kár folytán támasztott vitás kártérítési igény elbírálása a rendes bíróság hatáskörébe tartozik. A megtartási jog gyakorlatának kérdésében pedig a közigazgatási hatóság, panasz esetén a közigazgatási bíróság hivatott határozni. Ennek megfelelően a hatóságok a megtartás kérdésében a vitássá tett kártérítési igénynek a polgári bíróság által történt elbírálásáig nem határozhatnak. Az érdemi határozathozatalt a polgári per záros határidőhöz kötött megindításáig s a per folyamatba tétele esetén annak befejezéséig fel kell függeszteni. (1933. szept, 13. — Kb. 4552/1932, K. sz. — 1454. E. H. — Kod. 1934. évi 3. f. 89.) 50. 1881 :LX. t,-c. 184. §. — Az árverési vevő és jogutódai mentesek az árverés előtt esedékessé vált közterhektől még akkor is, ha helyhatósági szabályrendelet ezzel ellentétes rendelkezést tartalmaz. (1934. dec. 18. — Kb. 8585/1933. K. sz. — 1472. E. H. — Kod. 1935. évi 1. f. 12.) 51. 1885: XXIII. t.-c. 63. §. — A vízhasználatra jogosult köteles a rendeltetésének meg nem felelő hidat saját költségén átalakítani (újjá építeni) még akkor is, ha az újabb és nehezebb közlekedési eszközök teszik szükségessé ezt a munkálatot. Kb. Az iratok szerint az alispán a panaszos társulatnak engedélyt adott arra, hogy a Sz.-Gs. összekötő csatornája felett a b.-t.-i közdűlő úton T. község határában levő, ú. n. 64 vasbeton hidat 20 tonna teherbírással és 5.50 m nyílással újjá építhesse, de elutasította azzal a kérésével, hogy az építési költségtöbblet 15.5%-ának viselésére az úttulajdonos köteleztessék. Ezt a határozatot a közigazgatási bizottság helybenhagyta. A panasszá minősülő fellebbezésben a panaszos társulat az újjáépítési költség 15.5 %-ának viselésére az út-tulajdonost azon az alapon kéri kötelezni, hogy a társulat 2227/1918. ki. sz. engedélyokirat szerint a hídépítési költségeket a szolgalom megállapításakor létezett viszonyoknak megfelelően köteles viselni. Az akkori viszonyoknak pedig megfelelt az a körülbelül 4 tonna teherbírású fahíd is, amely az 1890. évben épült. Azóta azonban a viszonyok változtak, mert ma már súlyosabb járművek közlekednek s ennélfogva indokolt, hogy a nagyobb teherbírású új híd építési költségéhez az út-tulajdonos hozzájáruljon. Az 1885: XXIII, t.-c. 63. §-a szerint a vízhasználatra jogosult a közlekedésre szükséges hidakat a szolgalom megállapításakor létezett viszonyoknak megfelelően köteles elkészíteni és jókarban tartani. Ebből következik, hogy a vízhasználatra jogosult, ha a híd valamely olyan oknál fogva, amely a szolgalom megállapításakor létezett viszonyok megváltozása nélkül állott elő, rendeltetésének többé nem felel meg, köteles azt a saját költségén átalakítani vagy újjáépíteni anélkül, hogy az átalakítási vagy újjáépítési