Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)
Községi (megyei városi) ügyek 35—36. Anyakönyvi ügyek 37. 37 pontig, amíg a gyermek törvényesítve nem lett, közhitelességgel igazolja, hogy az örökbefogadási jogviszony fennállott, aminek igazolására pedig a törvényesítés anyakönyvi feljegyzése után is szükség lehet. Ilyen esetben tehát a törvényesítés anyakönyvi feljegyzésének szövege a szóbanlevö gyermek családjogi helyzetében beállott változást az előadott jogi álláspontnak megfelelően kifejezésre kell, hogy juttassa. Az anyakönyvi feljegyzés szövegét abban az esetben, ha a természetes atya által örökbefogadott gyermek törvényesítése szüleinek utólagos házasságkötése folytán közigazgatási úton nyer megállapítást, ilyenformán kell megállapítani: „A gyermek az anyának a természetes atyával, B. F. r. kat., 1891. évben született napszámos, ajkai lakossal Ajkán, 1934. február 23-án kötött utólagos házassága által törvényesíttetett, ennek folytán B. F. részéről történt örökbefogadása megszűnt. (Veszprém vármegye alispánja 3428/1932. szám.) 1934. március 22. X. Y. anyakönyvvezető." Az a körülmény azonban, hogy a természetes atya által örökbefogadott gyermek utólagos házasságkötéssel történt törvényesítése esetében az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést az anyakönyvből törölni nem lehet, nem áll útjában annak, hogy az ily gyermek születésére vonatkozó anyakönyvi bejegyzésről tartalmilag egyező oly anyakönyvi kivonat állíttassák ki, amelyből az örökbefogadás nem tűnik ki. Igaz ugyan, hogy az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzés nincs megemlítve azok között a feljegyzések között, amelyeket az A. U. 115. §-ának harmadik bekezdése szerint a tartalmilag egyező kivonatból ki kell hagyni; az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzés kihagyása azonban okszerűen következik az A. U. 115. §-a harmadik bekezdésének abból a rendelkezéséből, hogy a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatokban a gyermek családjogi helyzetére vonatkozó adatokat a változott helyzetnek megfelelő állapotban kell feltüntetni; már pedig a gyermek családjogi helyzete tekintetében a változott helyzet az, hogy a törvényesítés folytán az örökbefogadás megszűnt s így az örökbefogadásra utaló bejegyzés a tartalmilag egyező anyakönyvi kivonatban nem foglalhat helyet. Félreértések elkerülése végett megjegyzem még, hogy kifejtett álláspontom nem vonatkozik arra az esetre, ha az örökbefogadó nem természetes atyja az örökbefogadott gyermeknek. Idevonatkozóan ugyanis a Magyarország Magánjogi Törvénykönyve törvényjavaslatának 222. §-ában foglalt következő rendelkezés irányadó. Ha az örökbefogadottat más törvényesíti, az örökbefogadott gyermek, amennyiben saját családi nevét még viselheti, ennek helyébe a törvényesítéssel nyert családi nevet kapja; egyébként az örökbefogadás érintetlen marad, hacsak a felek fel nem bontják." Ilyen esetben tehát — tekintet nélkül arra, hogy az örökbefogadott gyermek, az örökbefogadási szerződés értelmében családi nevét megtartotta-e, vagy pedig örökbefogadójának családi nevét vette-e fel — az örökbefogadásra vonatkozó feljegyzést érintetlenül kell hagyni s így azt az ilyen gyermek születéséről szóló anyakönyvi bejegyzésről tartalmilag egyezően kiállított anyakönyvi kivonatban is ki kell tüntetni. II. A gyermek vallására vonatkozóan az 1894. évi XXXTI. t.-c. 1. §-* értelmében létrejött megegyezést oly esetben, amikor az egyik házastárs a
