Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Törvényhatósági ügyek 20—21. 23 Sem ebben a törvényben, sem más törvényes jogszabályban nincs kifejezett, különleges rendelkezés arra nézve, hogy a községi (megyei városi) tisztújítások tárgyában a jogorvoslat igénybevételére igényjogosult-e a község (város) minden lakosa, mint akiket, bizonyos mértékben „érinti", érdekli az a kérdés, ki legyen a község (város) tisztviselője; — vagy pedig csakis azok a személyek tekintendök-e „érdekelteknek", akiknek a választásban való részvételre joguk volt és természetesen azok, akik a betöltésre került állásokra pályáztak. A bíróság ezt az utóbbi áláspontot ítélte a törvény célzatával megegyezőnek. A pályázók érdekelt voltához kétség nem fér; de érdekeltek annak a „közületnek" tagjai is, amely közület hivatva van a tisztviselők alkalmazása tárgyában a többségi elven alapuló akaratelhatározásra, azaz a választás megejtésére. Ez a közület a megyei városban: a városi képviselőtestület. Ennek a tagjai tehát a közületnek olyan tagjai, kiket a „határozat (választás) ebben a minőségben érint." Ezen túlmenöleg azonban, a város (község) mint közület egyéb lakosai részéről ily közvetlen érdekeltséget a tisztújítási kérdésekben a bíróság nem lát fennforogni, mert hiszen a többi lakosokat, mégha községi választójoguk van is, a szűkebb közület: a képviselőtestület képviseli — egyebek közt — a tisztújítás dolgában is, s így az azon kívül álló lakosok érdekeltségének közjogi alapja elenyészett, illetve átszállt a képviselőtestületre 9 annak tagjaira, egyéb irányú (pl. anyagi) érdekeltsége pedig a lakosoknak, mint ilyeneknek, a tisztviselők választása körül nincs. A bíróságnak ezt az állásfoglalását az a megfontolás is támogatja, hogy az idézett 1929: XXX. t.-c. 18. §-ának (1) bekezdése, amely a törvényhatósági bizottsági tagválasztások elleni jogorvoslati igényjogosultság tekintetében rendelkezik, szintén csak azoknak az egyéneknek adja meg a jogorvoslati jogosultságot, akik a választóközületnek a tagjai: vagyis akiknek a szóban levő választásnál szavazati joguk volt. Továbbá a felsőházról szóló 1926: XXII. í.-c. 38. §-a szerint is, a választott felsőházi tagok választása szintén közérdekű kérdésekben a választó-közület tagjait illeti csupán meg a panaszemelés joga. Ugyanez az elv érvényesül a közt, a legnagyobb közületet, a nemzet egyetemét legélénkebben érdeklő választások: az országgyűlési képviselőválasztások elleni jogorvoslathoz való igényjogosultság kérdésében is, ahol a panaszemelés joga ugyancsak az illető választásban résztvevőkre: az illető kerületbelí választókra van korlátozva. (1925. évi XXVI. t.-c. 106. §.) (1933. márc. 21. — 1699/1933. K. sz. — 1471. E. H. — Kod. 1935. évi 1. f. 10.) 21- 1929: XXX. t.-c. 97. §. 1. bek. — A szabályrendeletek alapján követelhető járulékok helyhatósági szolgáltatások lévén, azokra az 1929: XXX. t.-c. rendelkezései nem terjednek ki. Ezekben az ügyekben tehát a közigazgatási bizottság adóügyi bizottságához van fellebbezésnek helye. Kb. Az 1929: XXX. t.-c. 97. §-ának (1) bekezdése értelmében ennek a törvénynek a rendelkezései az adó- és illetékügyekre nem terjednek ki.