Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

148 Büntetőjog. alapján jóhiszeműen abban a tudatban lehetett, hogy a sértettnek nincs kifogása az ellen, hogy a vádlottnak bizományi eladásra átadott ingók bármilyen értékesítéséből befolyó összeget kölcsönképen megtarthatja. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen semmisségi panaszt jelentett be a kir. főügyész a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján a bűnösség megállapítása végett. A semmisségi panaszt a koronaügyész fenntartotta. A semmisségi panaszt a m. kir. Kúria alaptalannak találta és ezért a Bpn. 36. §. első bekezdése értelmében elutasította, mert a megállapított és e helyütt irányadó tényállás szerint a sértettek a bizományi eladás végett vádlottnak átadott ingókra vonatkozóan, midőn vádlott tőlük pénzt kért kölcsön, azt a kijelentést tették, hogy pénzük nincs, de a bizományi eladás végett átadott ingókat vádlott értékesítse és abból szerezzen magának pénzt. A sértetteknek ez a kijelentése, ha nem is fejezi ki azt, hogy sértettek a vádlottat a bizományiban adott ingók feletti szabad rendelkezésre s így azok elzálogosítására feljogosítják, mégis minthogy az ingók értékesítésére és azokból való pénzszerzésre való felhívást sértettek akkor tették, midőn vádlott tőlük pénzt kért kölcsön és ez alkalommal azt is kijelentették, hogy nekik nincs pénzük, azonban vádlott az ingók értékesítésével szerezzen pénzt, a vádlott jóhiszeműen abban a tudatban lehetett, hogy sértetteknek nincs kifogása az ellen, hogy a neki bizományi eladásra átadott ingók bármilyen értékesítéséből befolyó összeget kölcsömképpen megtarthatja. Ebben a tudatban ténykedő vádlottnál pedig a Btk. 75. §-ában írt szándék fel nem ismerhelő, miért is vádlott cselekménye szándék hiányában bűncselekményt nem képez. Nem tévedett tehát a kir. ítélőtábla, midőn vádlottat a Bp. 326. §. 1. pontja alapján felmentette. (1934. november 28. — B. II. 4559/1934.) A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. (Btk. 76—82. §.) 377. Btk 76. §. — A részegség csak akkor zárja ki a beszámítást, ha a bűntettes annak folytán öntudatlan állapotban követte el a cselekményt. K. A kir. ítélőtábla ítélete ellen a vádlott azon az alapon, hogy nem érzi magát bűnösnek, mert részeg volt — jelentett be semmisségi panaszt. Ez, a Bp. 385. §. 1. c) pontjában meghatározott semmisségi okra alapítottnak vett panasz nem alapos. A részegség ugyanis csak a Btk. 76. %-a. alapján, vagyis akkor zárja ki a beszámítást, ha a bűntettes annak folytán öntudatlan állapotban követte <ú a cselekményt, a felülvizsgálatnál is irányadó tényekbőd azonban okszerűen volt levonható az a következtetés, hogy vádlott a cselekmény elkövetésekor nem volt ily állapotban. (1935. március 27. — B. II. 641/1935.) 378. Btk. 79. §., Btk. 279. §., Bn. 18., 26. §. — I. Jogellenes védekezés esetében nem lehet szó a jogos védelem határainak túllépéséről. — II. A szándék fokának megállapítása a vádlott foglalkozása és az elkövetésnél használt eszköz minősége alap-