Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

136 Hatásköri Bíróság határozatai. Egyes bűncselekmények tekintetében. 365. 1879: XL. t.-c. 46. §., 1914: XLI. t.-c. 2. §. — Ha a terhelt a feljelentés tárgyául szolgáló sértő kifejezéseket nem a sértettként szereplő községi jegyző jelenlétében és nem is az ő hivatalos eljárása közben, hanem az ő távollétében, csupán magánbeszélgetés rendén használta, úgy a Kbtk. 46. §-ába ütköző kihágás tényálladéka a terhelttel szemben törvényes alkotó elem hiányában megállapíthatónak nem látszik, hanem a terhelt cselekményét abból a szempontból kell elbírálni, vájjon megállapítja-e az az 1914: XLI. t.-c. 2. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát, amely vétség elbírálása pedig az 1897: XXXIV. t.-c. 18. §-ának I. 6. pontja alapján a kír. járásbíróságnak, vagyis a rendes bíróságnak a hatáskörébe tartozik. (1934. dec. 10. — 1934. Hb. 18. és 1934. Hb, 52.) 366. 1879: XL. t.-c. 46. §., 1914: XLI. t.-c. 2. §. — Hatóság elleni kihágás vagy becsületsértés vétsége. Hb, A nem vitás tényállás szerint V. I. terhelt, hivatalos eljárásban levő csendőr járőr tagjait illette a feljelentésben megjelölt sértő kifejezéssel. A csendőrjárőr tagjait pedig az 1914: XL. törvénycikknek a Btk. 164 §-a helyébe lépett 1. §-a értelmében nyilvánvalóan közigazgatási hatósági közegnek kell tekinteni. Az 1897: XXXIV. t.-c. (Bpélt.) 19. §-ának 2. pontjában foglalt hatásköri rendelkezés szerint az 1879: XL. t.-c. (Kbtk.) 46. §-ában meghatározott kihágások abban az esetben, ha azokat közigazgatási hatóság, hivatalnok vagy közeg ellen követték el, a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartoznak. , Abban az esetben tehát, ha a feljelentett cselekmény, a Kbtk. 46. §-a szerint minősülne, téves a p.-i járás főszolgabírájának az a jogi álláspontja, hogy a feljelentett cselekmény elbírálása éppen azért tartoznék a rendes bíróság hatáskörébe, mert a sértő kifejezést a terhelt hivatalos eljárásban levő csendőrjárőr tagjaival szemben használta. Ennek ellenére azonban a Hatásköri Bíróság azt a hatásköri összeütközést, amely a p.-i járás főszolgabírája, mint közigazgatási hatóság és a n.-i kir. járásbíróság, mint rendes bíróság között az 1907: LXI. t.-c. 7. §-a első bekezdésének 1. pontjában meghatározott módon, azaz nemleges értelemben merült fel, a rendes bíróság hatáskörének megállapításával szüntette m.jg a következő okokból. A Kbtk. 46. §-ában körülírt hatóság elleni kihágás tényálladéka akkor létesül, ha valaki a hatósági hivatalnokot vagy közeget hivatalos eljárásban sértő, vagyis olyan kifejezésekkel illeti, melyek durvaságok vagy illetlenségek ugyan, de becsületsértésnek nem tekinthetők. Ezzel szemben az 1914: XLI. t.-c. 2. §-a szerint becsületsértés vétségét az követi el, aki más ellen becstelenítő, lealacsonyító vagy megszégyenítő kifejezést használ vagy pedig ilyen cselekményt követ el. Becsületsértés tehát minden olyan kifejezés használata és minden olyan cselekmény által elkövet-