Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

132 Hatásköri Bíróság határozatai. nek ez olyan külön megbízatása, amely az 1900: XVII. t.-c. 10, §-ának s) pontja érielmében állami tisztviselői állásával összefér. A jelen esetben Z. vármegye alispánjának felterjesztése folytán a m. kir. földmívelésügyi miniszter 1909. évi július hó 21. napján 59007/1909—III. 2. szám alatt kelt határozatával megengedte, hogy a sz.-i m. kir. járási állatorvos Sz. községben a húsvizsgálói teendőket a községgel előzetesen megállapított díjazás mellett addig, amig a nevezett községben községi vagy körállatorvosi állást nem szerveznek, rendszeresen végezhesse. Sz, község pedig szabályrendeletben — amely Z. vármegye törvényhatósági bizottsága által 1914, évben 1214, jkv, 21509, ai, 1914. szám alatt nyert jóváhagyást — akként intézkedett, hogy a húsvizsgálót a befolyó hússzemledíjak teljes összegében megilletik. Ezek szerint azonban T. I. sz.-i m. kir. állatorvos a fentebb kifejtettek értelmében a községtől nyert közjogi jellegű húsvizsgálói megbízatása körében a m, kir, földmivelésóigyi minisztertől kapott engedély alapján egyúttal Sz, község községi alkalmazottjának is tekintendő, akinek az e tiszte ellátásáért járó javadalmazása iránt a községgel nem kellett külön megállapodást kötnie, mert a díjazás mérvét községi szabályrendelet állapította meg, A községi húsvizsgáló községi alkalmazotti minőségén nem változtat a 62000/1926, B, M. sz, rendelet 1. §-ában foglalt fogalommeghatározás sem, mert az említett rendelet csupán az abban rendszeresített állásokkal egybekötött illetmények szempontjából, vagyis szűkebb értelemben írja körül a községi alkalmazott fogalmát. Jelesül a helyes jogi minősítés szerint az a községi tisztviselőnek fogalommeghatározását nyújtja, nem pedig a községi közalkalmazottakét általában, még ha „községi tisztviselőkről és egyéb alkalmazottakról" tesz is említést. Már pedig az 1896: XXVI. t.-c. 27. §-ában említett „községi alkalmazottak" fogalmi köre ennél nyilvánvalóan tágabb, mert felöleli pld. a községi bába, községi tűzoltó stb. fogalmát is, akiket a 62000/ 1926. B. M. számú rendelet a „községi tisztviselő és egyéb alkalmazott" fogalmi köréből kizárt, jóllehet az utóbb felsoroltak éppenúgy, mint a községi húsvizsgáló, a községgel szintén közjogi jogviszonyban állanak. A Közigazgatási Bíróságról sróló 1896: XXVI. t.-c, 27. §-ának 1. pontja — eltérően e törvény 83. §-ának 1. pontjától, amely az állami tisztviselők hasonló igénye felől a hatáskör szempontjából megszorítólag intézkedik, — a közigazgatási funkció végzésére hivatott községi alkalmazottaknak illetménye, ellátása és részeltetéséből eredő igényüket egészen általánosságban, tehát arra tekintet nélkül, utalja a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe, hogy a járandóság jogszabályon, avagy kölcsönös megállapodáson alapul-e. Minthogy pedig a szemledíjaknak a húsvízsgáló számára egyességileg vagy szabályrendeletileg díjazásul átengedése a részeltetésnek kétségtelenül egyik módja; minthogy továbbá jelen esetben nem szervezési kérdésről, hanem a díjazás mérve már községi szabályrendeletben megállapítást nyervén, egyéni illetményi ügyről van szó, ennélfogva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1935. ápr, 29. — 1934. Hb. 95.)