Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

Közigazgatási Bíróság hatásköre. Illetmény- és nyugdíj- 131 ügyek. 356. Téves az a megállapítás, mintha a panaszos által felhozott ajánlat elfogadása következtében a rendes bíróság eljárására alapul szolgálható magánjogi kötellem keletkezett volna. Valamely nyugdíjas köszolgálati alkalmazottnak a tényleges állami szolgálatba visszavétele ugyanis minden részletében közjogi cselekmény, s az ily újra alkalmazás (reaktiválás) iránt tett miniszteri igéret is csupán egy részlete az imént említett közjogi cselekménynek. Az ily igéret vagy megállapodás tehát nem szolgálhat magánjogi alapjául a rendes bíróság eljárásának. Azt viszont, hogy az említett ajánlat állítólagos elfogadása közjogi szempontból elegendő alapot nyujt-e a ténylegességi illetményék igénylésére, a Közigazgatási Bíróság hivatott elbirálni. (1934. dec. 10. — 1934. Hb. 41.) 356. 1900: XVIL t.-c. 10. §. s) pont..— A húsvízsgálat, vagy vágatásí szemle, amelyet a község a maga területén közegészségügyi célból hatósági jogán (iure imperii) végeztet, közigazgatási jogi funkció,, s az, aki a község, illetőleg a törvényhatóság megbízásából erre — a község közegészségügyi igazgatásával járó szakszerű tennivaló hivatásszerű ellátására vállalkozik, közalkalmazott, a községnek alkalmazottja. Szemledíj iránti igénye tárgyában a döntés a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik, arra tekintet nélkül, hogy a járandóság jogszabályon vagy kölcsönös megállapodáson alapul-e. Hb. A nem vitás tényállás szerint T. I. Sz. nagyközségben a húsvizsgálati teendőket 1909. év óta látta el. Az állatorvosi közszolgálat államosításáról szóló 1900: XVII. t.-c. 10. §-ának s) pontja értelmében a járási m. kir. állatorvos a törvényhatóság előterjesztése alapján a m. kir. földmivelésügyi miniszter által adott engedélylyel és feltételek mellett teljesíti székhelyén s a székhelyéhez két kilométernél nem távolabb fekvő községben a vágatási szemlét és vezeti a vágatási lajstromot. A hivatkozott törvény végrehajtása tárgyában kibocsátott 95000/1900. F. M, számú rendelet pedig a 47. §-ában akként rendelkezik, hogy a m. kir. állatorvost vágatásí biztosi teendőiért vagy a községgel egyességileg megállapított átalányösszeg, vagy a község által szabályrendeletileg megállapított szemledíjak illetik meg. E szemledíjakat azonban nem a felektől közvetlenül, hanem havonként a község pénztárából veszi fel. Vagyis a szemledíjaknak egyességi vagy szabályrendeleti megállapítása egy tekintet alá esik, A fenti rendelkezések szerint tehát a m. kir. állatorvos a községi húsvizsgálati teendők ellátására a m. kir. földmivelésügyi minisztertől csak engedélyt kap; a húsvizsgálati teendőknek a községben való ellátásához azonban a község részéről külön megbízatás vagy megállapodás szükséges és a szemledíjak megállapítása is vagy egyesség útján vagy pedig községi szabályrendelettel történik. Mindezekből pedig kétségtelen, hogy községi alkalmazottnak kell tekinteni, de csupán a községi húsvizsgálat körében a m. kir. földmivelésügyi miniszter engedélye alapján arra vállalkozó m. kir. járási állatorvost is, aki9*