Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 28. 1934-1935 (Budapest, 1936)

102 Hatásköri Bíróság határozatai. munka ellenértéke iránt támasztott közönséges magánjogi követelés, amely­nek elbírálása a magánjogi ügyek hatásköri hovatartozása tekintetében irányadó általános szabály értelmében a rendes bíróság hatáskörébe tarto­zik. (1934. okt. 29. — 1934. Hb. 54.) 313. 1876: XIIL t.-c. 1. §. — Parádéskocsis házieseléd. Fel­mondási időre járó cselédbérre és a szolgálati idő tartama alatt esedékes lakáspénzre vonatkozó igényének elbírálása végsőfok­ban a Közigazgatási Bíróság hatáskörébe tartozik. (1934. dec. 10. — 1934. Hb. 38.) 314. 1876: XIIL t.-c. 1. §. — Magánszemély gépkocsivezetője csak abban az esetben házicseléd, ha egész munkaerejét kizáró­lag a gazda rendelkezésére bocsátja. Ha azonban csak kisegítés­képpen látja el a gépkocsivezetői szolgálatot, ugyanekkor pedig valamely vállalatnak állandó alkalmazottja is, úgy gépkocsiveze­tői szolgálatának ellenértékét nem a közigazgatási hatóság, hanem a rendes bíróság előtt követelheti. (1935. febr. 11 — 1934. Hb. 48.) 315. 1876: XIIL t.-c. 1. §. — Takarítónő nem cseléd. (1935. márc. 18. — 1933. Hb. 52.) 316. 1876: XIIL t.-c. 1. §. — Társalkodónő — aki nem ál­landóan, megszakítás nélkül, hanem csak a nap meghatározott óráiban teljesít szolgálatot — nem cseléd. (1935. márc. 18. — 1934. Hb. 91.) 317. 1876: XIIL t.-c. 1. §. — A közigazgatási hatóság hatás­körét nem zárja ki az a körülmény, hogy a cseléd követelését a cseléd örökösei érvényesítik, s hogy ők, mint hitelezők a köve­telésükkel nem a gazda, mint közvetlen adós, hanem a gazdának örököse ellen lépnek fel, mert a jogutódlás a követelésnek ere­deti cselédbér jellegét meg nem szünteti és így a hatáskörre nincs befolyással. (1935. febr. 11. — 1934. Hb. 83.) 318. 1876: XIIL t.-c. 3, §. a) pont. — Gépész nem gazdasági cseléd. Munkabérigénye felett az eljárás a rendes bíróság hatás­körébe tartozik. Hb. Gépésznek — a honorátior osztályhoz tartozó gépészmérnököktől eltekintve — csak azt lehet tekinteni, aki elvégezte, vagy a felsőipariskola gépészi osztályát, vagy aki géplakatostanonc volt, majd vizsgát tett és mint géplakatos keresi kenyerét, valamint általában mindazokat, akik habár meg­felelő oklevél hiányában, de gyakorlati képzettségüknél (magasabb művelt­ségüknél) fogva gépészi minősítést feltételező munkára szerződnek. Mind­ezek ugyanis, ellentétben a gépfűtőkkel és gépkezelőkkel, a gépeket nem­csak szakszerűen kezelni, hanem szakszerűen szétszedni, összerakni és meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom