Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Kereseti adó 70—74. 69 akiknek reprezentálni kell. A méltányosság pedig az átalány jellegén nem változtat, mert csak azt jelenti, hogy a költségátalány mérvének a felmerülhető kiadásokkal arányban kell állania. A várost a vezető tisztviselők képviselik. A képviselettel felmerült költségek megtérítése még átalányozás esetében sem jövedelem akkor, ha az átalány megállapításának a szükség mértékéhez kell igazodnia és ezért ez a költségátalány nem tartozik az alkalmazottak kereseti adója alá. (Közig bir. 218. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 1. f. 11,) 70. K. H, Ö. 5. §. — A Magyar Aeró Szövetséget az ált, kereseti adó alóli mentesség megilleti, (Kb. 15850/1930. P, — M. K. LII. évf. 7.) 71. K. H. Ö. 13. §. — A nyereség-veszteség számlában nyereségként elszámolt árfolyamkülönbözet nem vonható le. (Kb. 13508/1930. P. — M. K. LI. évf. 41.) 72. K. H.. Ö. 15. §. — Betéti társaság adóalapjának a megállapításánál a családtag munkájának ellenértéke, valamint az adóköteles háztartására fordított összegek levonhatók, (Kb, 9630/1931. P. — M. K. LI. évf. 24.) 73. K. H. Ö,. 21. §. — Ügyvédnek házikezelésből származó jövedelme az ügyvédi jövedelemtől elkülönítve esik keresetiadó alá. (Kb. 19263/1930, P. — M. K. LI. évf. 41.) 74* K. H. Ö. 18. §, — A havonkint vagy hetenkint rendszeresen kifizetendő illetményeken kívül negyedévenként, félévenként, esetleg évenként kapott illetmény csak akkor vonandó a havi vagy heti illetményektől elkülönítve adó alá, ha az alkalmazó- 1; azt a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján kapja negyedévenként, félévenként vagy évenként. Kb. Az alkalmazottak kereseti adója progresszív adó és azt a munkaadó köteles az alkalmazott jövedelméből levonni és beszolgáltatni. A progresszió százalékos emelkedésének érvényesülése céljából az adót a K. H. Ö. 18. §-a szerint a havi vagy heti jövedelem után kell leróni, vagyis az ugyanazon munkaadótól ugyanarra a hónapra vagy hétre bármely elnevezés alatt járó különböző illetményeket össze kell vonni és az adótételt az illetmények együttes összege, vagyis az adózó fél jövedelme után kell megállapítani. A vállalat az alkalmazott kereseti adóját rendszerint a sajátjából viseli. Érdeke tehát, hogy az illetményeket oly módon fizesse ki, hogy az adó progresszivitása a lehető legkisebb mértékben érvényesüljön. Erre pedig módot egyedül a 19. >§. (5) bekezdése nyújt, amely szerint ha az adózónak a havonként vagy hetenként rendszeresen kifizetendő illetményein kívül olyan illetményei is vannak, amelyeket a fennálló szabályok vagy megállapodások alapján negyedévenként, félévenként, esetleg évenként kap meg, ezeket a járandóságokat a heti vagy havi illetményektől elkülönítve és úgy kell adó alá vonni, mintha az egyszerre kifizetett illetmény egy hóra eső külön illetmény volna.