Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Végkielégítés. Nyugdíj. 969—973. 717 halt gazdatiszt özvegye és nem a gazdatiszt részére állapít meg. — II. Végkielégítés az 1900/1920. M. E. sz. rendelet értelmében csak kereskedősegédéknek, továbbá ipari és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek jár. A gyógyintézet azonban nem esik sem az ipari és sem a kereskedelmi vállalatok fogalma alá; az id. rendelet szabályai tehát a gyógvintézeti kertészre nem alkalmazhatók. (Ki. 1934. márc. 6. — P. II. 1/1932.) 970. 1910/1920. M. E. sz. r. 13. §. — Végkielégítés beszámítása özvegyi nyugdíjba. — Az 1910/1920. M. E. sz, rendelet 13. §-a értelmében a munkaadó a kifizetett végkielégítést az alkalmazott nyugdíjköveteléséből levonhatja. Ez a törvényhely nem tartalmaz kifejezett rendelkezést arra nézve, hogy az alkalmazottnak kifizetett végkielégítés annak a halála esetén az özvegyének a nyugdíjába is beszámíthatók vagy sem. A 13. §. rendelkezéséből azonban kétségtelen, hogy a munkaadó nem köteles a végkielégítés mellett s azon felül ugyanarra az időre nyugdíjat is folyósítani az alkalmazottnak. Nem juthat tehát kedvezőtlenebb helyzetbe a munkaadó azáltal, ha a végkielégítést igényelt és felvett alkalmazott elhalálozása folytán a nyugdíjfizetést már nem az alkalmazott, hanem annak a szolgálata alapján az alkalmazott özvegyének a javára kell teljesítenie. (K. 1934. máj. 3. — P. II. 5196/1932.) Nyugdíj, kegydíj. 971. Nyugdíjjárulék. — Ha a szolgálatadó az alkalmazottól a nyugdíjjárulékot le nem vonja, ezzel a mulasztásával az alkalmazottat nyugdíjigényétől meg nem foszthatja. (K. 1933. jún. 16. — P. II. 3811/1932.) 972. Nyugdíjfizetési kötelezettség elvállalásának alakszerűsége. — A nyugdíjfizetési kötelezettség elvállalása nincsen különös alakszerűséghez kötve; az ez iránt tett komoly ígéret az ígérettevő terhére kötelezettséget állapít meg. A nyugdíj fizetésére vonatkozó ígéretnek azonban csak abban az esetben van meg ez a joghatálya, ha az Ígéretet vagy maga a kötelezettséget elvállaló munkaadó, vagy ennek olyan megbízottja tette, akit ilyen ígéretnek megtételére a munkaadó felhatalmazott. (K. 1933. jún. 26. — P. II. 3698/1932.) 973. Beolvasztó társasággal szemben megillető jogai az átvett tisztviselőnek. — Az átvett tisztviselő özvegyének nyugdíjigénye. — Két részvénytársaság egyesülése esetén, ha a beolvasztó intézet a beolvadó intézet tisztviselőjét átveszi, az utóbbi a szolgálati viszony szempontjából a beolvasztó intézet tisztviselőjének, tehát olyannak tekintendő, mint aki szolgálatát folytatólagosan és egyhuzamban a beolvasztó intézetnél töltötte ki. Abból a szempontból azonban, hogy az átvett tisztviselőt az