Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

60 Közigazgatási jog. ágán levő legközelebbi oldalrokonokat kell meghallgatni. Az anya a végrendeleti gyámnevezés következtében (1877: XX. t.-c. 15. §.), valamint a nagyanya, azért, mert az 1877: XX. t.-c. 43. §. a) pontja értelmében unokája felett gyámságot nem viselhet, nincs megfosztva attól a jogától, hogy gyermeke, illetőleg unokája nagykorusításához hozzászólhasson. Bár az 1877: XX. t.-c. 4. §-a szerint a legközelebbi oldalrokonokat csak abban az esetben kell meghallgatni, ha szülők és nagyszülők nincsenek, mégis, minthogy a törvény ezen szakasza alapján való nagykorúsítás célja a kiskorú teljes cselekvőképességének a gyámügyi törvényben megállapított korhatár előtt való megadása, vagyis a nagykorúsított egyénnek személyi és vagyoni tekintetben való teljes önállósítása: az árvaszék a kiskorú érdekében helyesen járt el, ha a rokonokat meghallgatja indokolt esetben olyankor is, amikor a rokonok meghallgatása nem kötelező. Az 1877: XX. t.-c. 5. §-a alapján önálló iparűzés céljából való teljeskorusításnál a rokonok meghallgatása nem kötelező, mert az önálló iparűzéshez a kiskorú kijelentett szándéka, az atya vagy gyám beleegyezése, és ezen beleegyezésnek a gyámhatóság által való jóváhagyása szükséges. Bár az említett törvényszakasz értelmében a gyámhatóság a kiskorú kijelentett akaratnyilvánítása és egyedül az atya vagy gyám beleegyezése alapján megengedheti, hogy a kiskorú valamely ipart önállóan űzhessen, mégis az árvaszéknek jogában áll a tényállás kiderítése végett a rokonokat meghallgatni. (1877: XX. t.-c. 278. §.). Mindenesetre ajánlatos a rokonok meghallgatása, amikor a rokonok a kiskorú érdekeinek védelme céljából szükséges tényállás megállapításához -— esetleg az atyával vagy gyámmal szemben is — adatokat tudnak szolgáltatni. (Pld. az atya vagy gyám az önálló iparűzéshez való beleegyezésével nem mozdítja elő a kiskorú érdekeit, vagy beleegyezésével saját önző céljaira használná fel a kiskorút). Az 1877: XX. t.-c. 6. §-ában felsorolt esetekben a teljeskorusításhoz a törvény csupán az atya beleegyezését és a kiskorúnak a teljeskorúsításhoz való hozzájárulását kívánja meg, az árvaszék azonban ezekben az esetekben is. ha szükségesnek látja a jóváhagyás előtt a rokonokat meghallgathatja annak kihirdetése előtt, vájjon a kiskorúra nézve előnyös-e, hogy vagyonát önállóan kezelje, vagy önálló háztartást alapítson, és vájjon a kiskorú nem volna-e kitéve harmadik személyek esetleges visszaélésének, (231.703/1934. B. M. sz. — B. K. XXXIX. évf. 372.) 54. 1888: XXIL t.-c« 1—2. §. — Ügy egynemű, mint különféle fajú és minőségű ingóságok árverezésével üzletszerűen foglalkozni csak miniszteri engedéllyel lehet. Ily engedély kiadása nem sérti a székesfőváros vásártartási jogát. Kb. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1930. évi december 30-án a Magyar nagyvágók nemzetközi nyersbőr és bélkereskedelmi részvénytársasága budapesti cég részére 20 év tartamára kizárólagossági joggal engedélyt adott arra, hogy a székesfőváros területén állati nyersbőr es bélaukciókat rendezhessen. Ez ellen az intézkedés ellen irányul a panasz, amely arra van alapítva, hogy a miniszternek az 1888: XXII. t.-c. alapján nem volt joga ilyen engedélyt kiadni és hogy a kiadott engedély sérti a székesfőváros törvényes