Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

672 Tisztességtelen veresny. kereskedése" ipar gyakorlására s azóta ezt az ipart „Népművészeti majolika művek Cs. Máté" cégszöveg alatt folytatja s ugyanezen néven állított ki a Budapesten 1931. évi május havában megtartott árumintavásáron. A meg nem támadott tényállás szerint az alperes az általa forgalomba hozott dísztárgyakat nagyobb részben maga tervezi, maga festi, vagy azt az ő útmutatásainak figyelembe vételével festik, egyedül a korongolást és az alperes utasításainak megfelelően az égetést végzi B. Imre fazekasmester. A per adatai azt is kétségtelenné teszik, hogy az alperes már évtizedek óta foglalkozik h.-i eredeti cserép és majolika népművészeti munkák tanulmányozásával és felkutatásával, ezeknek felkutatása, megőrzése és összegyűjtése tekintetében ismert tevékenységet fejtett ki s az ily munkánál jelentkező motívumoknak felhasználásánál és továbbfejlesztésénél, a majolika dísztárgyak festésénél és megtervezésénél vele született forma- és színérzekkel és szakértelemmel rendelkezik. A per adataiból az is megállapítható, hogy az alperest évtizedes irodalmi működése alapján általában Cs. Máté írói álnéven ismerik és polgári neve csak kevés ember előtt ismeretes szülővárosában, H.-n. A népművészet alkotásainak, általában a népművészet fogalmának körülhatárolása nem alapszik kizárólag azon a megfontoláson, hogy a szóbanlevő alkotások kitől erednek, kik folytatják a népművészet elnevezés alatt ismert foglalkozást, hanem ma már inkább azon, hogy a néptől, a nép őseredeti művészi érzékéből eredő motívumokat és stílust használják fel és azokat a velük született megérzéssel és tehetséggel fejlesztik tovább a népművészeti cikkek alkotói. Ebből kiindulva, a népművészet nem jelenti szükségképen azt, hogy annak alkotásait a néphez tartozók állítják elő, hiszen ma már népművészeti munkák tervezésével és előállításával az iparművészet is foglalkozik. Ennek folytán (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Ezeknek a körülményeknek megfontolásával nem találta a m. kir. Kúria a „népművészeti" és „majolika" szavaknak az üzleti névben való használását a Tvt. 2. §-ába ütközőnek, mert a „népművészeti" megjelölést a kifejtettek szerint az alperes jogosan használhatja; a „majolika" szó padig a felhasznált anyagot jelenti, amit üzleti vállalkozás céljára kisajátítani s annak használatából másokat kizárni egy vállalatnak sem lehet. Ezeknek a szavaknak az üzleti névben való használatától tehát az alperes a Tvt. alapján el nem tiltható. A „művek" kifejezésnek a forgalmi életben elfogadott értelmét a fellebbezési bíróság helyesen állapította meg s ennek az alapján a szóbanlevő megjelölés használatának abbanhagyására az alperest az anyagi jognak megfelelően kötelezte. A cégvalódiság elve által megkövetelt az a szabály, hogy cégében mindenki polgári nevét köteles használni (eltekintve a törvényben megengedett kivételes esetektől), a versenytörvény alkalmazása körében is irányadó; ekként vállalata körében mindenkinek polgári nevét kell használnia, más nevet csak toldatként és csak annyiban használhat, amennyiben az a személy vagy üzlet közelebbi megjelölésére szolgál. Erre való tekintettel az alperes a polgári nevétől különböző „Cs. Máté" nevet vállalata körében üzleti név gyanánt egyedül nem, hanem csak polgári nevével kapcsolatosan oly toldatként használhatja, amely — mint évtizedes