Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
666 Tisztességtelen verseny. Az uralkodó erkölcsi felfogassal nincsen összhangban az az érvelés,, amely a gyógyszertárak monopóliumától a jóerkölcs és a tisztesség és így a Tvt. oltalmát megtagadja. A 111.005/1894. B. M. r. ugyanis hatályában fennáll: azt a jogalkotó a rendelet módosítására irányuló törekvések ellenére mindez ideig meg nem változtatta, mert a nagy érdekellentét — amint a debreceni kereskedelmi és iparkamarának az egyidejűleg elbírált hasonló tárgyú P. IV. 6369/1933. sz. perben beszerzett 13.969/1932. síz. iratából kitűnik — a feleik között kiegyenlíteni nem sikerült. Nem módosíthatta ezt a rendeletet az alperes által vitatott gyakorlat, sem, mert bizonyos cikkek árusítására nézve a rendeletben foglaltakkal szemben a droguisták részéről folytatott egyoldalú gyakorlat helyessége is jogszerűsége közmeggyőződéssé nem vált, az a szembenálló versenytársak — a gyógyszerészek — részéről kifogás nélküli elismerésben soha nem részesült és így az ellenérdekű felek közös meggyőződésen alapuló, ellentmondással nem találkozó törvényrontó jogszokássá nem is alakult. (1934. ápr. 12.. — P. IV. 226/1934.) 908. Tvt. 1. §. — Vevőkör kiterjesztése. — Az üzleti tisztességbe ütközik oly tartalmú körlevél kibocsátása, amely azt a hitet kelti, hogy a másnál vásárlás azzal, hogy a körlevél kibocsájtóját gyöngíti, a vevőkört alkotó egész iparág érdekeit is sérti. (Nem szószerint a határozatból!) K. Az alperes 1932. szeptember 27-iki keletű A. •/« jelű körlevele, melyet — beismerése szerint — megküldött az összes szíkvíziparosoknak, egész tartalmához képest a m, kir. Kúria megítélése szerint is alkalmas olyféle értelmezésre, hogy alperesnek a szíkvízadó elleni küzdelmét és evvel az egész szíkvíziparosságot gyöngíti az, aki a szénsavat 1—2 pengővel olcsóbb egységár miatt másnál (így a felperesnél) szerzi be. Mivel pedig a vevőkör kiterjesztésére, illetve a meglévő vevőkör megtartására ily eszközzel törekvés (melynek a vevők szerződési lekötöttségi idejének lejártával sikere lehet), az üzleti verseny tisztességbe ütköző folytatásának fogalmát kimeríti, — az alperesnek abbanhagyásra kötelezése megfelel az 1923. évi V. t.-c. 1. §-ának. A tisztességtelen versenycselekményt az alperes sajtóközleménnyel követte el, a felek éles üzleti versenyére tekintettel nyilvánvalólag szándékosan. Ezért az 1923: V. t.-c. 35. §-a értelmében jogszabályszerűen kötelezte az alperest a fellebbezési bíróság a nem vagyoni kárért ú. n. elégtétel fizetésére, melynek 500 pengőben megszabott összegét a m. kir. Kúria a peres felek vállalatának gazdasági jelentőségére és a vevőkör (2000—2500 szíkvíziparos) terjedelmére figyelemmel nem találta túlzottnak. (1933. dec. 7. — P. IV. 3651/1933.) 909. Tvt. 1., 2. §. — Gallértísztítás hirdetése, ha a vállalat a gallértisztítást nem saját üzemében végzi. — A vállalatnak az a ténye, hogy az üzleti helyiségeinek bejárati ajtajánál elhelyezett táblán a saját üzemében végzett ipari munkák között gallértisztítást hirdet, a fehérneműtisztító szakmában általában elfogadott értelem szerint csak azt jelenti, hogy a gallérok tisz-