Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

56 Közigazgatási jog. a m. kir, postahivatalok közhivatalok és az általuk használt ingatlanok kizárólag közcélokat szolgálnak. Nem változtat a m. kir. posta közhatósági és közcélokat szolgáló jellegén az a körülmény, hogy az állami költségvetés az állami üzemek közé sorolja, mert ez csak annyit jelent, hogy az intézet összes kiadásait a saját bevételeiből kell fedezni, a tiszta jövedelmet pedig az államkincstárba kell beszolgáltatni. Az intézet pénzügyi igazgatásának ilyetén szervezete ugyanis a regalejog gyakorlását még nem teszi üzleti alapon vezetett vállalattá, amely nem kizárólag közcélokat szolgálna. (1933. ápr. 5. — 2849/1931. — 1415. E. H. — Kod. 1932. 4. f. 108.) 43. Ha bizonyos szállítmányok vámmentes jellege a szállításkor megállapítható nem volna, s ezért hatósági igazolványnyal kell a vámmentességi igényt bizonyítani — a vámmentesség alapját tevő körülmények utólag is igazolhatók. Ily esetben azonban a beszedett útvámot a vámkezelő által levont kezelési összeg hiján kell visszatéríteni. Az egyházi jellegű építkezések céljára történő szállítás fennforgását az egyházi hatóságok is igazolják. (1934. jan. 9. — 233/1931. K. — 1438. E. H. — Kod. 1934. évi 2. f. 53.) Közmunka-ügyek, 44. 1890:1. t.-c. 49. §. — Középület után akkor sem lehet közmunkát kivetni, ha az épület egy részét az államkincstár mint magánjogi tulajdonos bérbeadás útján hasznosítja. (1933. júl. 4. — 2748/1933. — 1414. E. H. — 1933. és 4. f. 10.) 45. 1890:1. t.-c. 49. §. — Köztisztviselőknek hivatalos fogatai igás-közmunka alól mentesek. Kb. A panaszló járási főszolgabíró az 1930. évi községi közmunkakivetés során a tulajdonában levő 2 ló után közmunkával rovatott meg. A panasszal megtámadott határozat szerint a panaszos közmunkamentességet nem élvezhet, mert az 1890: I. t.-c. 49. §-ának a közmunkamentességet megállapító részeinek e) pontja értelmében a törvényhatósági tisztviselők hivatalos teendőik végzésére tartott fogatai mentesek csupán a közmunka kötelezettsége alól, a főszolgabíró pedig nem állítja, hogy hivatalos teendőinek ellátására fogattartása van. A felhívott határozat szerint az a körülmény, hogy a járási főszolgabíró uti-átalánya terhére fogatot tart, nem nyújt a hivatkozott törvényhely rendelkezései értelmében jogosultságot a közmunka alóli mentesítésre. A panasz alapos, A vármegye törvényhatósági bizottsága ugyanis 1924. évi április 7-én tartott rendes közgyűlésében a m. kir. Belügyminiszternek a vármegyei utiátalányok rendezése ügyében 44.827/1924. sz. alatt kibocsátott körrendelete alapján úgy határozott, hogy a járási főszolgabírákat — a hatékonyabb közigazgatási ügyködés biztosítása érdekében — utiátalánnyal látja el. Ez a közgyűlési határozat kifejezetten megállapítja azt, hogy a járási főszolgabirák részéről foganatosítandó községi vizsgálatok és kiszállások állandó rendjét csak úgy lehet biztosítani, ha a nevezettek kocsival és lóval rendel-