Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Út- és vámügyek 43. Közmunka-ügyek 44—47. Vadászati ügyek 48. 57 kéznek. Nem vitás az, hogy a panaszos járási főszolgabíró a most hivatkozott közgyűlési határozatban foglalt elvek biztosítása okából — vagyis hivatalos teendőinek végzésére — tart a vármegye közönsége részéről megszavazott utfiátallánya terhére fogatot. Az 1890: L t.-c. 49. §-ának az igás közmunka alól való mentességet kimondó részének ej pontja szerint pedig az állami, törvényhatósági és községi tisztviselőknek stb. hivatalos teendőik végzésére tartott fogatai az igás közmunka alól fel vannak mentve, Ezért a panasznak helyet adva a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1933. ápr. 19. — Kb. 5337/1930. K. — M. K. LI. évi. 30—31.) 46. 1890:1. t.-c. 49. §. — Az ipartestületek székházai középületek s ezért a közmunkaváltság alól mentesek. Kb. A panaszos azon az alapon kéri a szóban levő közmunkaváltság törlését, hogy az ipartestületek székházai középületek, ezek pedig az 1890. évi I. t.-c. 49. §-ának utolsó bekezdése szerint mentesek a közmunkaváltság alól. A panasz alapos. Az 1922. évi XII. t.-c. 133. §-ából és az 1884. évi XVII. t.-c. érvényben maradt és idevonatkozó rendelkezéseiből megállapítható, hogy az ipartestület iparhatósági teendőket végez, tehát az ipartörvény keretei között hatósági jogkört gyakorol. Eme keretek között tehát az ipartestület közhatóság, következőleg az elhelyezésére szolgáló épület középület és mint ilyen az elől hivatkozott t.-c. és §. alapján mentes a közmunkaváltság alól. Az a körülmény pedig, hogy az épületben az ipartestület elhelyezésén felül — a panasziratból és a panasszal megtámadott véghatározatból megáliapíthatólag — még bérbeadás útján hasznosítható rész is maradt fenn, a kérdéses épület középület jellegét nem érinti. Ezek szerint a kérdéses épület kétségtelenül középület lévén, az után közmunka nem vethető ki akkor sem, ha a részekre nem bontható középület egy része bérbeadás útján hasznosíttatik. Ezért a panasznak helyet adva, a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1933. jan. 24. — 5902/1932. K. — 1416. E. H. — Kod. 1933. évi 4. f. 109.) 47. 1890: I. t.-c. 49. §. — Az igavonó szamár tulajdonosát is ugyanoly mértékben terheli közmunka, vagy közmunka váltság, mint más igavonó állat tulajdonosát. (1933. szept. 27. — 5256/ 1931. K. — 1417. E. H. — Kod. 1933. évi 4 f. 110.). Vadászati ügyek, 48. 1886:1. t.-c. 120. §. — A községi vadászati jog szabadkézből haszonbérbeadásának nem kellő indoka az a körülmény, hogy a bérbevevő, aki a jognak az előző időszakban haszonbérlője volt, azalatt a vadgondozási kötelezettségének eleget tett. (1931. oki 20. — 5237/1931. K. — 1430. E. H. — Kod. 1934. évi 1. f. 23.)