Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

656 Váltójog. 896. Vt. 91. §. — Váltókötelezettség egyetemlegessége. — Váltókötelezettség esetében a kezességre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. K. Panaszolja az alperes, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte elévülési kifogását. Ez a panasz is alaptalan. Az alperes arra aiapítja panaszát, hogy a felperes akkor, amikor K. Imre egyenes adós a váltókamatot nem fizette meg esedékessége idején, a váltót lejáratni s megóvatoltatni tartozott volna s ennek elmulasztásával és ekként a lejárati időnek a forgatóval szemben meghatározott törvényi elévülési határidőn túl való önkényes kitolásával az óvás is elkésve vétetvén fel, az alperes jogelőde a visszkereseti kötelezettség alól menekült. Azonban a fellebbezési bíróság helyesen mutatott rá arra, hogy nincs oly jogszabály, amely a felperest arra kötelezte, hogy a kamatfizetési kötelezettség elmulasztása esetén erre vonatkozó s az alperes által nem is állított külön megállapodás hiányában a váltót lejáratni köteles. Ugyancsak jogszabálysértés nélkül mellőzte a fellebbezési bíróság az alperesnek ezzel kapcsolatban felhozott azt a védekezését is, hogy a felperes a kamatfizetési késedelem bekövetkeztekor az időközben rossz anyagi viszonyok közé jutott egyenes adós perlését elmulasztván, elvesztette a kezes alperesi jogelőd ellen kereseti jogát — a fellebbezési bíróság által felhozott helyes indokokon felül a jelen esetben azért is, mert váltókötelezettségről lévén szó, a kezességre vonatkozó jogszabályok nem is alkalmazhatók. Alaptalan az alperesnek a V. T. 90. §.-ával kapcsolatos panasza is, mert a jelen perben nem gazdagodási kereset, hanem — bár köztörvényi úton — az a kérdés bírálandó el, hogy az alperes jogelődét a kereset alapjául tett váltó alapján terhelte-e kötelezettség s ha igen, a kereseti összeg erejéig terhelte-e? s így közömbös az a kérdés, hogy a felperes és a jogutód alperes közt volt-e jogviszony vagy sem. (1933. dec. 13. — P. VII. 1618/1933.) 897. Vt. 92. 1920: XXXVI. t.-c. 56. §. — Váltóvétel íngatlaneldarabolás kapcsán. — Ha az Országos Földbirtokrendező Bíróság az ebből a célból kiküldött bíráját az eldarabolás minden, a közérdek s a venni szándékozók magánérdeke szempontjából fontos mozzanat megvizsgálására utasította, az eldarabolt ingatlanok részleteire vonatkozó adásvételi szerződéseket pedig jóváhagyta, ezzel kétségen kívül annak adott kifejezést, hogy az eldarabolásnak a szerződésekben kifejezésre juttatott keresztülvitelét úgy a közérdek, mint a vevők magánérdeke szempontjából aggálytalannak s helyesnek ítéli. Ez pedig a forma szerinti külön tervek előzetes kifejezett jóváhagyásával teljesen egyértékü. K. Az Országos Főldbirtokrendező Bíróság, — mint az a 15. sorszámú előkészítő irathoz csatolt 8421/1927. Ofb. sz. végzés tartalmából megállapítható, — az özv. K. Béláné által a F. részvénytársaságnak eladott s az utóbbi által részletekben eladni szándékolt ingatlanok eldarabolását az 1920: XXXVI. t.-c. 58. §-a értelmében hatósági ellenőrzés alá vette, annak foganatosítására a bíróság egyik tagját kiküldötte azzal az utasítással, hogy a F. r. társaságtól szerezze be a birtok pontos vázrajzát, kat. birtokiveit, telek-