Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Óvás. Kamat. Rendezés harmadik részéről. 893—895. 655 ben csak ideiglenesen nem volt alkalmazható, a váltókövetelések titán fizetendő kamat mértéke tekintetében ismét irányadó. K. A fellebbezési bíróság tehát, minthogy váltó alapján, váltói út m érvényesített követelés tekintetében a váltójog szabályai az irányadók és 6%-ot meghaladó kamatra vonatkozóan külön okiratban foglalt kikötés ezen a peruton figyelembe nem vehető, nem sértett jogszabályt azzal, hogy az alperest a váltó lejáratát követően csupán 6% kamat megfizetésére kötelezte. (1933. nov. 2. — P. VII. 2956/1932.) V. ö. Gr. XXII. 1132. 895* Vt. 63. §. — Váltó rendezése harmadik személy által. — I. Nincs anyag jogi akadálya annak, hogy valamely váltót a váltóval kapcsolatban nem álló személy rendezze s a váltó váltójogi engedménnyel reáruháztassék. — II. Visszkereseti adós fizetése esetében (ugyanez áll akkor is, ha helyette egy harmadik személy fizetett) a fizetés által a fizető adóst követő forgatók a váltókötelezettség alól szabadulnak. — III. Valamelv váltókötelezettnek a váltói kötelezettségből kibocsátása — ellenkező megállapodás hiányában — a többi váltókötelezett kötelezettségét nem érinti. K. A fellebbezési bíróság által az elsőbírói ítéletből átvett tényállás szerint a per során a peres váltót N. Pál forgató érdekében a főbeavatko/ó olykép rendezte, hogy a felperestől a váltótartozás felszaporodott öszszegére tekintettel N. Pállal együtt 10.500 P. váltótőkét vett fel, amelyből 238 P kamatot és a váltóürlapért 2 P 50 fillért vont le s a fennmaradó összegből rendezte, a járulékokkal együtt 10,251 P 50 f.-re szaporodott váltótartozást, 8 pengőt pedig a föbeavatkozó és N. Pál ügyvédjének rendelkazésére bocsátott. (, . . Mint a fejben I. a. . . .) Az eldöntendő kérdés csak az, hogy az előre bocsátott tényállás szerint történt rendezés N. Pál érdekében történt fizetésnek tekinthető-e, mert ha igen, akkor a föbeavatkozó az alperes, mint N. Pált követő forgató ellen nem léphet fel, mert az anyagi jog szabályai értelmében (. . . Mint a fejben II. a. . . .) A m. kir. Kúria azonban nem látott fizetést fennforogni, mert a látszat és forma szerint létrejött kölcsönügylet ellenére is lényegében az történt, hegy a felperes N. Pál (forgatót a kötelezettségből kieresztette s helyette a föbeavatkozó vállalt váltókötelezettséget, aki mellett N. Pál is újból váltókötelezettséget vállalt. Minthogy pedig (. . . mint a fejben III. a. . . .) az alperes nem hivatkozhatik a föbeavatkozó és N. Pálnak a felperesnél történt megállapodására s így ide vonatkozó felülvizsgálati panasza is alaptalan. Az alperes azt is panaszolja, hogy a fellebbezési bíróság jogszabálysértéssel mellőzte az általa ajánlott bizonyítást; az alperes azonban csupán arra ajánlott bizonyítást, hogy a váltót azzal a feltétellel írta alá, hogy aláírása csupán formai, amiből ránézve kötelezettség nem származik, de azt nem is állította, hogy ezt a kijelentést a felperessel szemben tette, hogy az ahhoz hozzájárult, enélkül pedig a fellebbezési bíróság a bizonyítás mellőzésével nem sértett jogszabályt. (1934. márc. 20. — P. VII. 3600/1932.)