Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

648 Kereskedelmi jog. elfogadásával — sok hónap elmultával is — „fenn lehet tartani" a Kúria szerint már régen megszűnt szerződést? Ilyen előzmény után nem lehetne azt is feltételezni, hogy a felek egyező akarata az egy hónapi késedelem alatt is a fenntartásra irányult? A konkrét esetet még a Kúria eddigi — szerintem téves — elvi álláspontja mellett is a kedvezményezett javára lehetett volna eldönteni. A határozat tehát egy újabb lépés 886. 1927: X. t.-c. 9. §. — Életbiztosítási díj fizetésének elmulasztása* — LA harmadik biztosítási időszakra járó külön írásban nem kötelezett biztosítási díj megfizetésének elmulasztása esetében a biztosítási szerződés az előző (második) biztosítási időszak leteltével hatályát veszti. — II. Nincs jelentősége annak, hogy a biztosító helyi ügynöke a halált megelőző napon a felajánlott biztosítási díj átvételét a vasárnapra hivatkozással tagadta meg. K. Az 1929. évi január hó 1-én esedékessé vált — a harmadik biztosítási időszakra járó — biztosítási díjat a néhai biztosított: P. Ábrahám nem fizette ki, és magát az elsőt követő folytatólagos biztosítási időszakokra eső biztosítási díjak megfizetésére írásban külön-külön nem is kötelezte. Ilyen tényállás mellett a kir, Kúria erészbeni állandó joggyakorlatának megfelelően, helytálló indokolással állapította meg a fellebbezési bíróság azt, hogy a külön írásban nem kötelezett fentemlített folytatólagos biztosítási díj megfizetésének elmulasztása következtében és e díjnak az 1927: X. t.-c. 9. §-a első bekezdése értelmében bírói úton való érvényesíthetése hiányában, az említett díjfizetés elmaradásának törvényes következményeképen — a perbeli biztosítási szerződés az előző (a második) biztosítási időszak leteltével: 1928. december 31. napjával hatályát vesztette; és ezen az alapon az anyagi jogszabályoknak megfelelően döntött a fellebbezési bíróság akként, hogy az ekként hatályát vesztett perbeli biztosítási szerződés alapján, az ezentúl: 1929. június 23. bekövetkezett halálesetből kifolyólag alperes a biztosítási összeget a felperesnek megfizetni nem tartozik. A felperesnek ide vonatkozó és lényegében anyagi jogszabálysértést vitató ifelülvizsgálati panasza ebből folyóan alaptalan. Ilyen tényállás és jogi álláspont mellett minden jelentőség nélkül való a per érdemi eldöntése szempontjából a felperesnek amiatti további felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság indokolás nélkül mellőzte arra vonatkozó tanubizonyítási indítványát, hogy: a néhai biztosított a szóban levő biztosítási díjat G. Izsáknak, alperes makói helyi ügynökének másnapra: 1929. június 22-re kifizetni ígérte, a nevezett ügynök azonban a pénzt az akkori vasárnapon elfogadni nem akarván, a díj kifizetését hétfőre halasztotta, a hétfőre virradó éjjel azonban a biztosított meghalt, Súlytalan és mint ilyen nem volt figyelembe vehető ez a felülvizsgálati panasz azért, mert a felperes által bizonyítani kivánt körülmény, a fentkiemelt döntő tényeken mitsem változtatna és ennélfogva a per érdemi eldöntése szempontjából döntő súllyal nem bir. Ebből folyóan ennek a bizonyítási indítványnak, indokolás nélküli mellőzésével sem sértett a fellebbezési bíróság az ügy eldöntésére lényeges befolyással biró eljárási jogszabályt.