Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Vasúti fuvardíj. 871. 625 hatáskörébe esvén a vasutak és használatuk felügyelete, eme feladatkörénél fogva igényelhette a fenti szerződés bemutatását. Alaptalanul hivatkozik az alperes ellenkező álláspontjának támogatá­sára a felperes által nyert iparvasúthasználati engedély feltételeit tartal­mazó F/2, jelű közigazgatási bejárási jegyzőkönyvnek arra az előírására, amely akként intézkedik, hogy a felperes a kereskedelemügyi miniszter ren­delkezésére mások részére való szállításokat is tartozik végezni olykép, hogy erre az esetre a 37553/1888. számú közmunka és közlekedésügyi miniszteri rendelet azzal az előszabással érvényes, hogy amennyiben e részben a szer­ződés az illető felek közt létre nem jönne, úgy a szállítás, illetve igénybe­vétel feltételei a felekre nézve kötelezően a kereskedelemügyi miniszter ál­tal fognak megállapíttatni. Ugyanis a felperes vasúthasználati engedélyének eme rendelkezése szerint, a miniszter csak arra az esetre tartotta fenn ma­gának a vasúthasználat igénybevétele feltételeinek megállapítását, ha az érdekelt felek közt arra megállapodás létre nem jönne. Ámde a peresfelek közt ebben az irányban a megállapodás az A. jelű okirat értelmében létre­jött. Ekként a felperes vasúthasználati engedélye (F/2.) rendelkezéséből is nyilvánvaló, hogy a peres feleknek ez a szerződése kormányhatósági jóvá­hagyást nem igényelt. 2. A fellebbezési bíróság által kifejtett helyes okokból alaptalanok az alperesnek a szerződés érvényessége ellen állítólagos kényszerhelyzetéből, a kikötött vasúthasználati díj vitatott gazdasági elviselhetetlenségéből, és az ő állítólagos uzsoraszerű kizsákmányolásából merített támadásai is. Az a körülmény, hogy a felperes által igényelt vasúthasználati díjat az alperes annak idején maga sem tartotta túlzottnak és gazdaságilag elvi­selhetetlennek, abból is következik, hogy e tárgyban a kormányhatóságnak előterjesztést nem tett, annak ellenére, hogy az F/l. jelű közigazgatási bejá­rási jegyzőkönyv felhívta az érdekelt felek — nevezetesen az alperes — figyelmét is arra, hogy abban az esetben, ha megegyezni nem tudnak, külön­külön tegyenek jelentést a kereskedelemügyi minisztériumhoz. Ehelyett az alperes megegyezett a felperessel a vasúthasználat díjára és feltételeire az A. jelű szerződéssel, és< ezen az alapon a felek összeköttetésüket másfél évet meghaladó időtartamon át folytatták, és az alperes a felperesnek folya­matos, csatolt kimutatásait és felszámításait a szabályszerű ténymegállapí­tás-) szerint soha nem kifogásolta, hanem azokra részletfizetéseket teljesített. A kifejtettekkel szemben alperesnek ellentétes fejtegetései figyelembe nem vehetők. (1933. dec. 12. — P. IV. 566/1932.) 871. Vasúti fuvardíj. — A vasúti szállításra kerülő áruk fu­vardíjának megállapítására nem kizárólag az áruosztályozásban foglalt rendelkezések, hanem a díjszabásokban foglalt általános és különleges díj számítási határozmányok is irányadók, mert az áruosztályozás tételei az árunak csupán díjszabási osztályát jelölik meg, amely osztálynak megfelelő díjtételt kell azután alkalmazni. K. Habár a fellebbezési! bíróság kiemelte, hogy az 1925. június hó 1. napjától érvényes magyar—osztrák köteléki árudíjszabás I. rész III. feje­zet T. 7. tétel e—1. pontja német nyelvű szövegének helyes fordítása szerint Döntvénytár. 1934 40

Next

/
Oldalképek
Tartalom