Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Vétel. 861—863. 613 K. Az irányadó tényállás szerint felperes az alperes gyárából lakkfestéIket rendelt és kapott és nem volt megállapítható, hogy abból a standolaj teljesen hiányzott volna, — s hogy a szállított festékanyag emiatt, vagy az árú egyéb hiányossága miatt mázolásra általában, teljesen hasznavehetetlen lett volna, — sőt az sem volt megállapítható, hogy az eszközölt bútorfestés (iskolapad) az árú hiányossága következtében ragadt és porzott. Ilyen körülmények között az adott esetben a kereskedelmi csalás esete — annak tényálladéki elemei hiányában, — fenn nem forog, így a K. T. 350. §-a nem alkalmazható. Az adott esetben tehát nem szerződésnek meg nem íelelő szolgáltatásról, hanem legfellebb minőségi hiányról (kevés volt a szállított lakkfestékben a standolaj), lehet szó, — a vevő felperesnek ilyen minőségi hiányokra alapított kereseti joga pedig — mivel az árú átvételétől és a panaszolt hiányosságnak közlésétől számítva, a kereset beadásáig több mint 6 hónap telt el, —a K. T. 349. §-ának második bekezdése értelmében elévült. (1933. szept. 12 — P. IV. 2848/1933.) V. ö. Gr. XXII. 1104. vetőmag esetére. 862. Kt. 352. §. — Árverés a vevő rovására, — Az eladó a különben szabályszerűen foganatosított eladásnál nincs elzárva attól, hogy az árut a saját részére vásárolja vissza- (K. 1934. jan. 30. — P. IV. 32/1933.) 863. Kt. 352. §. — Vevő rovására eladás. — I. Az a körülmény, hogy az eladó a szabad kézből való értékesítés helyett az árut nyilvános árverésen adatja el, nem jár azzal a következménnyel, hogy az árverés a késedelmes vevő terhére történtnek nem tekinthető, hanem egyedül azt vonja maga után, hogy a vevő nem az árverési vételár és a szerződéses ár közötti különbözetnek, hanem csupán annak a különbözetnek a megtérítésére köteles, amely a szabad kézből való értékesítés esetén elérhető ár és a szerződési ár között mutatkozik. — II. A K. T. a késedelmes vevő terhére teljesített árverés időpontjára nézve közelebbi rendelkezést nem tartalmaz ugyan, de a kereskedelmi ügyletek gyors lebonyolítást igénylő természetéből következik, hogy azt késedelem nélkül kell foganatosítani. Fokozottabban áll ez olyan esetben, amidőn akár az áru minősége, akár egyéb okok a mielőbb való értékesítést indokolják. K. A peresfelek között létrejött szerződésnek abból a rendelkezéséből, amely szerint az eladó a vevő kérésére megengedi, hogy az a marhákat a kikötött 6 hónapon túl 5 nappal később is átvehesse, valamint a szerződésnek egyéb, a késedelemmel kapcsolatos rendelkezéseiből — a fellebbezési bíróság okszerű következtetéssel jutott arra az eredményre, hogy az alperes által hizlalás céljából megvett és kihizlalt állapotban a felperesnek eladott ökröknek hizlalási idő letelte utáni átvételére vonatkozó 5 napos határidőmeghosszabbítás a felperes esetleges kérésére engedélyezendő utólagos teljesítési határidőnek előre való meghatározását jelenti. Erre, valamint az alperes részéről hizlalás végett átvett állatok átvételének és hizlalásba állításának nem vitás időpontjára tekintettel kétségte-