Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Vétel. 859., 860. 611 üzemzavar, illetve üzemszünet következett be s a gép mindenik alkalommal javításra szorult, sőt általános javítás alá került. Ezalatt az alperes, alkalmazottai útján, különböző időkben és pedig 1927. november vagy december, 1928. február és augusztus bávában a felperesnél a traktor hiányai miatt kifogást emelt, annak díjmentes javítását szorgalmazta, a felperes pedig a gépet főszerelője által megvizsgáltatta, annak rendbehozatalát igérte, s a javításhoz költségmentesen alkatrészeket küldött. Dr. P. Miklós vallomása szerint a felperesnek K. nevű igazgatója, akit ő az alperes megbízásából felkeresett, hogy bár formaszerű rendelkezésre bocsátás nélkül az ügyet vele békésen intézze el, még 1928. augusztus 13-án is akként nyilatkozott, hogy ha a traktornak valami hibája van, azt ki fogja javíttatni s ilyen javítások történtek is, azonban a panaszok ezután is felmerültek. Ebből a tényállásból az tűnik ki, hogy bár az adásvétel tárgyául szolgáló gép hiányai a használatba vétel után rövid idő múlva jelentkeztek, mégis az alperes arra való (figyelemmel, hogy a hiányok közlése után a felperes a javítások elvégzését igérte, új alkatrészeket adott, amelyekkel a javításokat elvégeztette, abban a feltevésben volt, hogy a javításokra irányuló kísérletek sikerre vezetnek s az ügy békés megoldása s a vételügylet fenntartása érdekében a rendelkezésre bocsátástól csak ezért tekintett el mindaddig, míg meg nem győződött, hogy a gépnek oly hiányai vannak, amelyek a felperes által igért és teljesített javítások mellett se lesznek helyrehozhatók. A kifogás és rendelkezésre bocsátás előterjesztésére megszabott határidő tehát csak ekkor kezdődött. A legutolsó időpont, melyben a bizonyítás adatai szerint az alperes a felperessel a hiányokat közölte, és ez a javításokat még mindig igérte, 1928 augusztus 13. Ebben az időpontban tehát az alperes még mindig jogszerűen lehetett abban a feltevésben, hogy a gép hiányai rendbehozhatók s az nem szenved a célzott használatot meghiúsító szerkezeti hibában, ettől számítva pedig az 1929. január 2. napján 'történt rendelkezésre bocsátásig a Kt. 349. §-ának 1. bekezdésében megjelölt 6 hónapi idő nem telt el. A szerződésszerű kellékeknek meg nem felelő traktor rendelkezésre bocsátása ezek szerint jogszerű módon megtörténvén, a felperes az ügyi el felbontása folytán a vételárat nem követelheti, következéskép a fellebbezési bíróság a kereset elutasításával az anyagi jog szabályait meg nem sértette. (1934. febr. 7. — P. VII. 5612/1932.) A javítás elvállalását vállalkozási szerződésnek minősíti a Gr. XXIII. 963. sorsz. a. közölt határozat. Erre az esetre a kellékhiányra alapított jogok utóbbi gyakorlását kizárja Gr. XXIV. 847., sőt a kijavításhoz való hozzájárulásból a kereskedelmi csalás érvényesítéséről való lemondást is megállapítja Gr. XXV. 885. L. még a Gr. XXVI. 911. sorsz. határozatot és az e határozathoz fűzött jegyzetet. 860, Kt. 350, §a — Teveszőr hajtószíjak vétele. — Ha az eladó tudva hiányos árut szállít, vagy lényegesen más minőségűt, mint a megrendelt, rosszhiszeműen jár el s ezen az alapon a K. T. 350. §-ában körülírt csalás megállapítható. K. Az irányadó tényállás szerint a felperes 1924. május havában első39*