Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

604 Kereskedelmi jog. K. A fellebbezési bíróság által megállapított, felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadott tényállás szerint a felek megállapodtak abban, hogy a felperes által az alperesnek eladott export burgonya lírában kikötött vételárának pengőre átszámított értékét az alperes a felperesnél fedezetként lefizeti, de egyúttal az alperes a felperessel szemben kötelezettséget vállalt arra is, hogy a burgonyának lira vételárát a Magyar Nemzeti Bankhoz a felperesnek export valuta beszolgáltatási kötelezettsége teljesítéséül a Magyar Nemzeti Bank által fizetendő pengő összeg ellenében befizeti. A felek között ekként létrejött szerződési megállapodásnak, — tehát \z anyagjogi jogszabályoknak — megfelel a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperest a birtokában lévő líravalutára vagy a devizára vezethető végrehajtás terhe mellett az effektív lira valutának a Magyar Nemzeti Bankhoz leendő befizetésére az alperest kötelezte; mert z kötelezettsége alól az alperes csak akkor szabadulna, ha bizonyítaná, hogy a lira szolgáltatása olyan körülménynél fogva, melyért nem felelős, reá nézve lehetetlenné vált. E részben azonban helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesnek a teljesítés lehetőségét ki nem záró olaszországi valuta és deviza korlátozásokra, valamint a saját vevői nem fizetésére vonatkozó általános előadásai az alperesi teljesítés vétlen lehetetlenülésének megállapítására nem alkalmasak. A perben nem merült fel olyan adat, amelyből arra lehetne okszerűen következtetni, hogy a Magyar Nemzeti Bank helyett a felperes kezéhez való teljesítés szerződésszerű teljesítésnek nem volna tekinthető; ellenkezőleg az E—L. ./• alatti okiratok részben egyedül a felperes kezéhez való fizetésről szólnak és a felperes is ilyen értelemben vagylagosan kérte az alperest marasztalni; ezért az alperesnek a felperes kezéhez való teljesítést, — felülvizsgálati kérelme folytán — meg kellett engedni. A fellebbezési bíróságnak az a ténymegállapítása sircsen megtámadva, hogy a felperes a burgonyát Olaszországba bérmentesítve adta fel, úgyhogy az a vevő, akit a fuvardíj végeredményben terhelt, ezt a fuvardíjat lírában volt köteles megtéríteni. Ebből folyóan helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja is, hogy az alperesnek effektív lira szolgáltatási kötelezettsége a fuvardíjak liraösszegét is magában foglalta. És minthogy az alperes a fellebbezési bíróságnak azt a ténymegállapítását sem támadta meg, hogy a fuvardíjak liraösszege megfelel a C. alatti könyvkivonatban e címen felszámított összegeknek: az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy effektív liraszolgáltatási kötelezettsége csak a burgonyának 31.500 Urát kitevő vételárára terjed, annálinkább alaptalan, mert az E—L. ./• alattiakban az alperes maga 36.000 lira megfizetési kötelezettségét ismerte el. (1933. jún. 16. — P. IV. 2937/1933.) Vétel. (Kt. 336—367. §.) 856. Kt. 336. §, — Háborús igénybevételből keletkező jogviszony minősítése. K. I. Az erészben nem vitás tényállás szerint azt a 399.70 m:l faárut,