Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Tulajdonszerzés. Zálogjog. 851., 852. 601 Következőleg a főperbeli felperes ellenkező értelmű felülvizsgálati támadásának jogszerű alapja nincsen. II. A főperbeli felperes felülvizsgálati kérelmében elismeri, hogy ifj. R. Ernő csak megvette, de még nem vette át és így nem volt a szóbanlevő áruknak tulajdonosa akkor, amidőn azokat a főperbeli felperesnek eladta; de azt állítja, hogy ezeknek az áruknak tulajdonjogát a K. T. 299. §-a alapján megszerezte. Az idézett törvényi rendelkezés szerint azonban (. . . mint a fejben La....) A főperbeli felperes jogi álláspontja szerint ezt a tényleges hatalmat megszerezte, mert a Ny. Vállalat cég alperes kijelentette, hogy az áru a főperbeli felperes rendelkezésére tárol; az áru vasúti fuvarlevele is a főperbeli felperes birtokában volt, a nevezett alperes által felszámított utánvéti összeget és vasúti illetékeket (661 P 40 f.) megfizette és a küldeményből 4 láda árut neki ez az alperes tényleg ki is szolgáltatott. (. . . Mint a fejben II. a ) A fenti tényállás mellett azonban a kereseti áruk a főperbeli felperes tényleges- hatalma alatt állóknak nem tekinthetők. (...Mint a fejben IV. a....); ebben az esetben pedig a fuvarlevélben kijelölt átvevő nem a főperbeli felperes, hanem a Ny. Vállalat cég alperes volt. Ha tehát való volna is a főperbeli felperesnek az az állítása, hogy ez a fuvarlevél az ő birtokában megfordult és ezzel kapcsolatban a Ny. Vállalat cég alperes kezéhez bizonyos fizetéseket is teljesített, ezzel az áruk a főperbeli felperes tényleges rendelkezése alá nem jutottak. Az a körülmény, hogy a Ny. Vállalat cég alperes 4 ládát a főperbeli felperesnek birtokába bocsátott, önmagában nem jelenti azt, hogy a nevezett alperesnél tárolt további 20 láda áru tényleges birtokát is a főperbeli felperes megszerezte volna. És végül (. . . mint a fejben III. a ) (1934. márc. 8. — P. IV. 4865/1933.) 852, Kt. 302. §. — Zálogjog keletkezése. — A Kt. 302. íjában foglalt jogszabály és az ez irányban kifejlődött (a magyar polgári törvénykönyv javaslat 844. §-ának megfelelő) bírói gyakorlat szerint kézizálogjog keletkezik, ha a felek ebben megegyeznek és ha a kézizálogul lekötött ingók a hitelezőnek vagy annak részére harmadik személynek a birtokába ténylegesen átadatnak, vagy ha a tárgyakat harmadik személy, mint albirtokos tartja birtokában és a birtokot a tulajdonos, mint főbirtokos a dolog kiadására irányuló követelési jogának átengedésével ruházza át és az albirtokost az elzálogosításról értesíti. K. A fellebbezési bíróság a tárgyalás és a bizonyítás összes adatainak szorgos mérlegelésével állapította meg, hogy 1930. június 22-én a felperes és a R. Erdőipari r.-t. között az A"/, alatt csatolt okiratban foglalt olyan megállapodás létesült, hogy a R. Erdőipari r.-t. a felperes által részére adóit készpénz ellenében a felperesnek, vagy az ez által kijelölt vevőknek az A"/, a.-ban kitüntetett időben és mennyiségben tűzifát volt köteles szállítani,