Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

602 Kereskedelmi jog. amely szállításnak biztosítására felperes a R. r.-t.-től kézizálog biztosítékot kért és kézizálogul az A-/, a.-ban megjelölt, s az ő (a R. r.-t.) tulajdonának állított, s az alperes kőbányai gyártelepén tárolt ingókat jelölte meg, s azokat ott a helyszínén, az alperes igazgatója jelenlétében — mint az ö tulajdonát a felperes megbízottainak ki is mutatta, s felperes megbízottai azokat összeírták és kézizálogul átvetteknek jelentették ki, alperes ezt tudomásul vette és az A-/, a. okiratra vezetett záradékban kifejezetten elismerte, hogy a kereseti ingók a R. r.-t. tulajdonai és kötelezte magát, hogy azokat, mint a felperes részére kézizálogként átadott, de nála hagyott ingókat a felperes megbízottjaként fogja kezelni és azokat a felperesnek — kívánságára — bármikor kiszolgáltatja. Mivel pedig ez a tényállás az iratok tartalmával és a helyes okfejtés szabályaival nem ellenkezik, s megállapítása jogszabálysértés nélkül, a Pp. 270. §-ának megfelelően történt és a fellebbezési bíróság indokolási kötelességének is megfelelően eleget tett: ez a tényállás a Pp. 534. §-a értelmében érvényesíthető megtámadási okok hiányában felülvizsgálati kérelemmel sikerrel meg nem támadható. Az ekként e helyütt is irányadó tényállásból pedig — mivel a fentiek szerint a kézizálogul megjelölt ingók az alperesnek nem mint azok tulajdonosának, hanem mint harmadik személynek voltak birtokában, — s mivel a K. T. 302. §-ában foglalt jogszabály- és az ez irányban kifejlődött (a magyar polgári törvénykönyv javaslat 844. §-ának megfelelő) bírói gyakorlat szerint kézizálogjog keletkezik, ha a felek ebben megegyeznek és ha a kézizálogul lekötött ingók a hitelezőnek (felperes), vagy annak részére harmadik személynek a birtokába ténylegesen átadatnak, vagy ha — mint az adott esetben — a tárgyakat harmadik személy (alperes), mint albirtokos tartja birtokában és a birtokot a tulajdonos (R. r.-t.), mint főbirtokos a dolog kiadására irányuló követelési jogának átengedésével ruházza át és az albirtokost (alperes) az elzálogosításról értesíti, ez utóbbiak pedig a tényállás szerint mind megtörténtek, mivel nincs adat arra nézve, hogy a felperes rosszhiszemű zálogszerző volna — a fellebbezési bíróság az anyagi jognak sérelme nélkül vonta le azt a jogi következtetést, hogy a szóbanforgó tárgyakra nézve a felperes érvényes kézizálogjogot szerzett. (1933. szept. 1. — P. IV. 3231/1932.) V. ö.: Gr. XXII. 1083., ahol a cessio vindicationis esete nincs érintve. A kereskedelmi ügyletek teljesítése, (Kt, 321—335, §.) 853. Kt, 326, §, — Idegen pénzérték kikötése. — Amennyiben a számolási értékként szereplő idegen pénznemben az esedékesség és a valóságos fizetés időpontja közt értékváltozás áll be, egyik fél sem használhatja fel a másik félnek kárával, a javára jelentkező időközi változást, hanem oly mennyiségű folyamatos pénzösszeget (ar. P-t) kell fizetnie, illetve kielégítésül elfogadnia, amely megfelel az illető idegen pénznemnek ($} a fizetés szerződésszerű esedékessége idején fennállott belföldi árfolyamán számított egyenértékének. K. Belföldi ügylet során a fizetésnek idegen pénznemben (a jelen eset-