Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Utalvány. Kötelező jegy. 849., 850. 599 849. Kt. 291. §. — Utalványozó jogállása. — Az utalványozás, amelynek a lekötelezettség nem feltétele, tartalma szerint csupán arra irányuló felhatalmazás (feljogosítás) adása, hogy az utalványozott a szolgáltatást az utalványozó számlája terhére az utalványos kezeihez teljesítse. K. Az okirat szerint a T. vállalat engedményező által a felperes javára tett engedményt az E. Rt. tudomásul vette, emellett az okiratban meghatározott szolgáltatást a H. B. Rt. utalványozottnál a felperes részére visszavonhatatlanul utalványozta. Arról azonban, hogy az E. Rt. a felperessel szemben az engedményezett követelés feltétlen kifizetésére magát a felperessel szemben kötelezte volna, ebben az okiratban szó sincsen. Az engedmény puszta tudomásul vétele pedig nem fizetési igéret és jelentősége csupán az, hogy az adós ezután joghatályosan már csak az engedményes kezéhez teljesíthet, de az adósnak jogi helyzetét egyébként nem érinti és különösen azt a jogát, hogy az engedményezővel való jogviszonyából eredő kifogásait az engedményesnek ellenvethesse, — meg nem szünteti. Igaz, hogy az E. Rt. az engedmény tudomásul vételén felül az engedményes felperesnek visszavonhatatlan utalványt is adott; anélkül, hogy fennállott volna olyan jogviszony, amely az E. Rt.-t erre kötelezte volna, — az utalvány kiadása szintén nem fizetési kötelezettségvállalás; mert (. . . mint a fejben . . .) Egymagában az E. Rt. által kiadott A-/, alatti visszavonhatatlan utalványozásnak joghatálya tehát csak az, hogy az utalványozott szolgáltatásnak a felperes részére az E. számlája terhére leendő teljesítését az E. Rt. tűrni és jogszerűnek elfogadni tartozik. Minthogy az A-/, alatti okirat ismételt kiállítása az okirat tartalmának fenti jogkövetkezményein semmit sem változtat, egyéb oly tényáHás pedig, amelyből okszerűen arra lehetne következtetni, hogy az E. Rt. ügyleti akarata az engedményezett követelés feltétlen kifizetésének elvállalására irányult volna, — a perben megállapítva nincsen, téves a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az A. •/. alatti okirat tartalma 150.000 P erejéig a felperessel szemben elvállalt feltétlen fizetési igéret joghatályával bír. Ily kötelezés hiányában pedig az alperes az engedményezővel vaíó jogviszonyából eredő mindazt a kifogást ellenvetheti a felperesnek, amelyek már megvoltak akkor, amikor az engedményről való értesítés megtörtént. (1933. nov. 23. — P. IV. 6173/1932.) 850. Kt. 294. §. — Kötelező-jegy. — I. Visszafizetési igéret megállapítása ,,bon" szövegéből. — II. A követelést megtestesítő kötelező jegy birtokosa nem tartozik bizonyítani jogcímet, hanem az alapjogviszonyból az adós támaszthat kifogást és így arra nézve őt (az adóst) terheli a bizonyítás. K. Az alperes által kiállított (a 4. sorszámú előkészítő irathoz C. •/. jellel csatolt) okirat így szól: „Bon 100,000.000, azaz egyszázmillió koronáról, mely összeget F. Ignác