Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

598 Kereskedelmi jog. tételek mellett, mint amelyek a fiók fekvése szerinti államban székhellyel, biró jogi személyek tartozásaira és követeléseire irányadók, Az Egyezménynek e perben is irányadó rendelkezése és e rendelkezés jogelve folytán az alperes n.-d fiókjának régi koronában 1919. január 15.-e után keletkezett tárgyalt tartozása is a Jugoszláv Állam jogának hatálya alá esik akkor is, ha ez a fiók azóta megszűnt. Az pedig G. Miksa tanúnak a m. kir. igazságügyminiszter 13.722/1933.. I. M. VII. sz. értesítésével megerősített vallomásával bizonyítva van, hogy Jugoszlávia területén a régi osztrák-magyar koronában keletkezett követelését mint hitelező, így a. betétes is dinárban, 4 régi korona helyett egy dinárt számítva, — követelhette és kapta meg, tekintet nélkül arra, hogy a. követelés 1919. január hó 15.-e előtt, vagy után keletkezett. A fellebbezési bíróságnak az a döntése tehát, amely az alperesnek ugyanily értelmű kötelezettségét a felperessel szemben megállapította, az.: irányadó anyagjoigi jogszabályoknak megfelel, III. A periratokhoz csatolt folyószámlakivonatok és Ellenkönyv tartalma szerint a felperes jogelőde n.-i cég és az alperes n.-i fiókja között. N.-án létrejött megállapodásnak tárgya a felperesi jogelőd befizetéseinek kamatozó betétként való kezelése és azzal kapcsolatban a felperesi jogelőd rendelkezéseinek foganatosítása volt. A megállapodás e tárgyánál, tartalmánál és a felek közös lakhelyénél, de a felek nyilvánvaló szándékánál és az ügylet természeténél fogva is, az: alperes szolgáltatásának helye az általános magánjogi jogszabályok értelmében N. volt. A folyószámlabetét a felperes jogelőde jogi rendelkezése alatt állván, nem tartozik a folyószámlabetétügylet tartalmához és így nem is változtatja meg a teljesítési hely meghatározására irányadó fenti ténykörülményeknek ezt a jelentőségét a felperes jogelőde által követett szempontok, amelyek őt a betét feletti egyoldalú rendelkezéseiben vezették. Az tehát, hogy a Gőzmalom R. T.-nak 1919. január hó 10-én kelt (41. sorsz.) levele szerint is gyümölcsöző betétként elhelyezett osztrák-magyar korona befizetések feletti felperesi rendelkezéseknek mi volt a jövőbeli célja, az alperes teljesítési helyét nem érinti. Ezért a felperes jogelődének az az esetleges törekvése, hogy folyószámlabefizetéseit a szerb megszállásból eredő veszélyek elől biztos helyre jutattassa, az alperes teljesítési kötelezettségének helyére nézve közömbös, és a folyószámlakivonat szerint igazolt — jogcím, rendeltetési hely és személyek szerint — különböző kifizetések, valamint a nagyobbrészt 1919, január 15.-ét megelőzően foganatosított, ekkor is különböző jogterületekre és személyekre intézett átutalások, — sem a budapesti, sem a magyar törvényes pénzértékben váló visszafizetés szerződési kikötésének megállapítására — a lebélyegzést fel nem tüntető könyvelési adatok tekintetbe vétele mellett sem alkalmasak. Az alperes részéről idevonatkozóan és a m. kir. Kúriának csupán a per felfüggesztése kérdésében határozó a fent kifejtett jogi állásponttal különben sem ellenkező P. IV. 6750/1923/24. szám alatti végzésével kapcsolatban előterjesztett felülvizsgálati érveléseinek tehát alapja nincs. (1933. okt. 3. — P. IV. 1946/1931.)