Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

584 Kereskedelmi jog. cember hó 31-ig terjedő időre viszontbiztosítási szerződést kötött, amelynek értelmében avégből, hogy a szerződési idő alatt a hamburgi cég részére a szövetkezeti részjegyek többségének szavazati joga és ezzel az üzletvezetés tekintetében teljesen szabad rendelkezése biztosítva legyen, az a 700 darab részjegy, amelyet a felperes a II. r. alperesre Sz. Pálra és St. Istvánra átruházott, a hamburgi cég javára leköttetett olykép, hogy a II. r. alperes ezeket a részjegyeket a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank szabadságtéri fiókjánál a hamburgi cég letétébe helyezte. Ez a megállapodás jelenleg is fennáll, de a Hamburgi biztosító társaság helyébe a Svea tüz- és életbiztosítási r.-t, göteburgi cég lépett, mint az előbbi jogutóda. Ez a megállapodás hatályosan létrejött, annak ellenére, hogy abban az időben a szövetkezet igazgatósága a Biztosító magánvállalatok állami felügyelő hatósága által ideiglenesen fel volt függesztve, mert a felügyelő hatóság ellenőrzése mellett létesült és hatályában az igazgatóság felfüggesztésének megszűnése után is fentartatott. A fenti okirat 4. pontjának rendelkezése szerint a felperes a részjegyek többségét képező 700 darab részjegy korlátlan tulajdonjogát ruházta át a II. r. alperesre és társaira annak kiemelése mellett, hogy a „Magyar éledés járadékbiztosító intézet mint szövetkezet" szanálása érdekében a felperes megkérdezése nélkül bármily intézkedést megtehetnek. Ezt a megállapodást a felperesnek a H. jelű okirat szerint tett egyoldalú nyilatkozata nem hatálytalaníthatta, Ehhez képest a II. r. alperes egyetértésben Sz. Pállal és St. Istvánnal, a szövetkezet szanálása érdekében a részjegyekkel jogosan intézkedhetett akként, hogy azok a szanáló biztosító társaság részére 1948. december 31-ig terjedő szerződési idő tartamára leköttettek. Következéskép ezidőszerint nem jogos a felperesnek az a kérelme, hogy II. r. alperes ezeket a részjegyeket neki kiszolgáltassa. Arról sem lehet szó, hogy a részjegyek a szanáló biztosító társaság részére biztosított jogokkal terhelten a felperes tulajdonába visszabocsáttajsanak. Mert a részjegyek alapján szavazati jogot csak a tulajdonos gyakorolhat, Ekként csak azzal van biztosítva a szanáló szerződésnek az a lényeges feltétele, hogy a szerződési idő alatt a szövetkezeti részjegyak többségének szavazati joga és ezzel az üzletvezetés tekintetében való szabad rendelkezés a szanáló biztosító társaságot illesse meg, ha a kérdéses részjegyek a szerződési idő alatt a szanáló biztosító társaság által elfogadott bizalmi kéz tulajdonában vannak. A felperes felülvizsgálati kérelmére válasziratot adó alperesek maguk utalnak arra, hogy egyes részjegyeknek a III—XII. rendű alperesekre történt átruházása azért vált szükségessé, hogy az alapszabályok által előírt megfelelő taglétszám meglegyen. Tény, hogy a II. r. alperes ingyenesen ruházta át reájuk a részjegyeket. Ezekből a körülményekből nyilvánvaló, hogy a mos-t érintett rész jegyátruházások csak a szanáló szerződés jelzett céljának megvalósítására történtek. Ekként nem forog fenn a 18-/. jelű okirat 5. pontjában szabályozott részjegyeladás, amely esetre a megállapodás elővételi jogot biztosít a felperes javára. (1934. márc.l. — P. IV. 1765/1933.) V. ö. Gr. XXIV. 845.