Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

566 Kereskedelmi jog. talékot is vett fel, sőt a részvényeket azóta már tovább is adta. (1934. íebr.. 8. — P. VII. 2829/1933.) Hasonló: P. VII. 2828/1933., P. VII. 2S05/1933. 822., Kt. 182., 174. §. — Igazgatóság tagjának díjazása. — I. Az igazgatósági tagok díjazásának a közgyűlés hatáskörébe tartozására vonatkozó jogszabály a részvényesek és a részvénytársasági hitelezők összeségének köztekintetből való védelmét szolgálja, ezért ezt a jogszabályi hatáskörét maga a közgyűlés, sőt még az alapszabályok sem ruházhatják át a részvénytársaság más szervére, így az igazgatóságára. — II. Nem gátolja a részvényest a mérlegmegállapító közgyűlési határozat megtámadásában az, hogy a korábbi közgyűlésnek az elnöki fizetés megállapítását az igazgatóság hatáskörébe utaló határozatát sem maga, sem más meg nem támadta, sőt maga a megtámadó is ama határozat mellett szavazott. — III. Az ily tárgyú határozatnak külön megtámadás nélkül sincs hatálya. K. Az alperesi részvénytársaság 1930. február 24-iki rendes közgyűlésén megállapított 1929. évi eredményszámla „tartozik" oldalán „fizetések és nyugdíjak" címen 39.308 pengő szerepel. Nem vitás, hogy ebben a 39.308 pengőben bent van az a 4800 pengő is, melyet az igazgatóság elnöke (dr. Cs. Ferenc) részére az 1929. évre fizetésként az igazgatóság adott. Az igazgatóságnak ez a díjazási határozata azonban érvénytelen, — mert az állandó joggyakorlat szerint a Kt. 179. §. első bekezdés 1. pontjának a Kt. 182. §-ával való egybevetéséből az is következik, hogy az igazgatóságnak nincs joga ahhoz, hogy valamely tagja részére oly juttatást adjon, mely az alapszabályokban, vagy közgyűlési határozatban tüzetesen körülhatárolva nincs (v. ö. P. H. T. 844.), ami ezúttal nem forog fenn. Nem változtat a szóbanlévő igazgatósági határozat érvénytelenségén az, hogy egy korábbi (1926. március 24-iki) közgyűlés azt határozta el, hogy az igazgatósági elnök fizetésének megállapítását átvitt hatáskörben — további intézkedésig — az igazgatóság hatáskörébe utalja. (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Mivel pedig az 1929, évi mérleget megállapító 1930. február 24-iki közgyűlés az igazgatósági elnök fizetésének kérdésével egyáltalán nem foglalkozott, az ott sem tárgyalás, sem határozat tárgyát nem képezte, nem tekinthető az igazgatósági elnök fizetését megszabó igazgatósági intézkedés közgyűlési jóváhagyásának az sem, hogy a közgyűlés által elfogadott 1929. évi eredményszámla „fizetések és nyugdíjak" tételének 39.308 pengős összege, külön feltüntetés nélkül ugyan, de mégis magában foglalja az elnöki fizetést is. Ilyképen a szóbanlévő (39.308 pengős) mérlegtételből az igazgatósági elnök fizetésének megfelelő 4800 pengőnyi rész az 1930. február 24-iki közgyűlés megtartásakor jogtalan tehertételnek minősül, emiatt tehát ennek a közgyűlésnek a mérleg megállapítására és az avval szorosan összefüggő' nyereségfelosztásra vonatkozó határozatát a felperesnek, mint részvényesnek, a K. T. 174. §-ára alapított keresete folytán meg kellett semmisíteni, ami