Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Keszvénytársaság. 820., 821. 565 ismerő nyilatkozatára és a váltókra alapított követeléssel szemben, a részvényjegyzés hiányára s az alaptőke emelésére vonatkozó közgyűlési határozat érvénytelenségére jogszerűen nem hivatkozhatik. K. Az elsőbáróság részéről megállapított, a fellebbezési bíróság által elfogadott, felülvizsgálati kérelemmel meg nem támadott s ekként a felülvizsgálati eljárásban is irányadó tényállás szerint L. P. I. rendű alperes a N. szövetkezetnek a T. Részvénytársaságba való beolvadása alkalmával alaptőke felemelése céljából részvényeket jegyzett. A T.-nak a felperesi részvénytársasággal történt egyesülésekor pedig ezek helyett a részvények helyett D. takarékpénztári részvényeket kapott és ezeket már tovább is adta Cs. Ferencnek. A részvényjegyzésből eredő 10.300 P tartozását, mint a N. szövetkezetnek és a T. Rt.-nak igazgatósági tagja és pénztárosa, maga jegyezte be a folyószámlájára s 1931. május 21-én a „Z" jelű levéllel utólag ;s elismerte tartozását s arról a felperesnek váltókat is adott. Korábbi kifogásaiktól eltérőleg a fellebbezési tárgyaláson az I. és a II. rendű alperesek azzal védekeztek, hogy a T. Rt. közgyűlése a N. szövetkezet beolvadásakor a szövetkezet vagyonának átvételét s ezzel kapcsolatban az alaptőke felemelését is ahhoz a feltételhez kötötte, hogy 1928. szeptember 30-ig az összes új kibocsátású részvények átvétele biztosítva legyen s a részvények értéke eddig az időpontig valóban be is fizettessék, továbbá, hogy a N. a felszámolását közgyűlési határozattal kimondja s a felszámolás bejegyzését a cégbíróság elrendelje, végül, hogy a felszámolókkal olyan értelmű megállapodás létesüljön, mely szerint a N. szövetkezet egész vagyonát a T.-nak engedi át. De minthogy a részvények jegyzése nem történt meg, a részvények értékét 1928. szeptember hó 30-ig nem fizették be s eszerint az alaptőkeemelés tulaj donképen nem sikerült, a közgyűlési határozat hatályát veszítette, érvénytelen az ő részvényjegyzése is, s következésképen a részvények ellenértéke sem követelhető tőle. A részvényjegyzésből eredő tartozását egyébként is csak a részvényeik szolgáltatása ellenében volna köteles megfizetni. A m. kir. Kúria megítélése szerint mindakét irányú védekezés alaptalan. Maguk alperesek adták elő, hogy a közgyűlési határozatnak az egyesülésre s az alaptőke felemelésére vonatkozó feltételei 1928. szeptember hó 30-ig kellett, hogy teljesedésbe menjenek. Ha pedig ez az állításuk megfelel a valóságnak, kétségtelen, hogy az I. r. alperesnek, aki a T.-nak és a N. szövetkezetnek is igazgatósági tagja volt, a feltételek be nem következéséről már ekkor tudnia kellett. Ennek ellenére, habár tudta, hogy állítása szerint a közgyűlési határozat érvényét veszítette, mert a részvényeket állítólag nem jegyezték, ellenértéküket állítólag nem fizették be s ilyenképen az alaptőkeemelés nem sikerült, majdnem 3 évvel később, 1931. május hó 21-én a részvényjegyzésből származó kötelezettségét is magában foglaló tartozását 13.364 P-ben mégis elismerte, erről a tartozásáról váltókat adott s azokat többször újította is. (.. . Mint a fejben .. .) A viszonos szolgáltatásra irányuló igénye pedig alaptalan azért, mert a megállapított tényállás szerint a részvényeket megkapta, azokra már osz-