Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

5G4 Kereskedelmi jog. az üzemnek általános gazdasági okokból később bekövetkezhető tartósabb veszteséges voltára való minden tekintet nélkül biztosít. K. A Kt. 174. §-a értelmében a részvényes keresete folytán meg kell. semmisíteni a közgyűlésnek a törvénnyel (jogszabállyal) ellenkező határozatát, amely utóbbi alatt az állandó bírói gyakorlat szerint a jóerkölcsbe ütköző határozat is értendő. Már pedig (. . . mint a fejben . . .) Ilyképen az alperes 1931. augusztus 10-i rendkívüli közgyűlésének az a határozata, mellyel S. Géza és S. Ede igazgatósági tagok mint műszaki, illetve kereskedelmi ügyvezetők részére az igazgatóság által 1928. október 31-én kötelezett javadalmazást jóváhagyta, csak olyan értelmezéssel érvényes, hogy a minden kiment számla értéke után amaz ügyvezető igazgatósági tagoknak külön-külön biztosított egy-egy százalékos forgalmi jutalék azon feltevés mellett jár, ha az üzemnek a fenti értelemben megfelelő jövedelmezősége (úgynevezett rentabilitása) fennforog. Ezért az ügyvezetők járandóságára vonatkozó jóváhagyó közgyűlési érvényes határozat értelmével ellenkezik, és a forgalmi jóerkölcsbe ütközik az 1931. augusztus 10-iki rendkívüli közgyűlésnek az a határozata, mellyel az 1928/1929. üzletévről szóló mérlegszerű nyereséget az ügyvezető igazgatósági tagok úgynevezett forgalmi jutalékának számbavételével állapította meg, (aminek az lett a következménye, hogy ez az üzletév 412 P 36 f. mériegszerinti nyereséggel — osztalékfizetés nélkül — záródott, mégis ezzel szemben a két igazgatónak a rendes javadalmazásukon felüli úgynevezett forgalmi jutaléka 11.147 pengőt tett ki). Megfelel tehát a Kt. 147. §-ának a fellebbezési bíróság ama döntése, mellyel megsemmisítette az 1928/1929. üzletév mérlegét megállapító közgyűlési határozatot, úgyszintén az ezzel való összefüggése miatt az 1929—30. üzletévről szóló mérleget megállapító közgyűlési határozatot is. (1933. szept. 15. — P. IV. 2666/1933.) 820. Kt. 179. §. 1. p. — Szavazás a felmentés tárgyában. — Felmentés megtagadásának hatálya. — Az igazgatóság tagjait a saját ténykedésük felett a közgyűlésen a szavazati jog meg nem illeti. Közömbös etekintetben az, hogy ezen álláspont mellett a felmentvény megadása esetleg törpe kisebbségtől függ olyankor, amikor a részvények túlnyomó többsége az igazgatósági tagoknak a tulajdona. Hiszen a felmentvény megtagadása magábanvéve jogsérelmet nem jelent az igazgatósági tagokra, mert ez nem létesít jogalapot a felelősségük megállapítására. (K. 1933. nov. 15. — P. IV. 6208/1932.) A felmentésadásra és annak hatályára v. ö. Gr. XXIV. 839. sorsz. IV. és V. 821. Kt. 179. §. 5. pont. — Sikertelennek állított alaptőkeemelés. — Aki az alaptőke emelés állítólagos sikertelenségének s a közgyűlési határozat állítólagos feltételeinek be nem következése tudatában a részvényjegyzésből eredő tartozását mégis feltétlenül elismerte, s e tartozásáról váltókat is adott, — az el-