Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
Részvénytársaság. 818., 818. 563 egyetemlegesen vállalt kötelezettségük biztosítékául helyezték el közös számlára a hitelező Magyar Nemzeti Gazdasági Banknál. Eszerint a fenti részvények — amint nem vitás, még 1930. február hó 14-én — a Magyar Nemzeti Gazdasági Bank zálogbirtokába kerültek és megszakítatlanul ott voltak az 1932. évi június hó 25. napján megtartott alperesi közgyűlés napján is. Akkor, amidőn a részivénytáTsaság alapszabályai — mint ebben az esetben is — akként rendelkeznek, hogy a közgyűlésen résztvenni szándékozók részvényeiket a közgyűlés megtartása előtt letétbe helyezni kötelesek, rendszerint elegendő, ha a letétel korábban vagy akár más célból is történt, utóbbi esetben azonban, amiként azt a m. kir. Kúria P. IV. 7066/1916/24. sz. határozatában már korábban is kimondotta — szükséges, hogy a letevő és a letéteményes megállapodjanak abban, vagy egyébként kétségtelen legyen, hogy a letétel a jövőbeli közgyűlésen való igazolás céljaira is szolgál. Az alperes nem állítja, hogy ilyen megállapodás Létrejött volna; a fellebbszési bíróságnak az a jogi álláspontja tehát, hogy a szóbanlevő részvények az 1932. évi június hó 25-iki közgyűlésen való részvétel és szavazás alapjai nem lehetnek, már ebből az okból helyes. Az alperesnek a fellebbezési tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozatával egyező, ennélfogva a Pp. 402. §-a értelmében irányadó tényállás szerint a letevők az 1700 darab részvényre nézve épen abban állapodtak meg, hogy azok eladása, elhelyezése és hovafordítása csak a letevők közös elhatározása alapján történhetik. Ebben az esetben tehát nem lehet kétségtelenül arra következtetni, hogy az egyéb célú ügyleten alapuló letétbehelyezés egyúttal a közgyűlésen való igazolás céljaira is szolgál. Az 1932. június 25-iki közgyűlésen való legitimációra irányuló közös megállapodás pedig — amint az az 1931. évben történt — a meg nem támadott tényállás szerint ezúttal a letevők között létre nem jött. Ezeknél és a fellebbezési bíróság által idevonatkozóan felhozottaknál fogva megfelel az anyag jogi jogszabályoknak a fellebbezési bíróságnak az a döntése, amellyel az alperes részvénytársaságnak a felek egyező előadása szerint nem 1932. évi június 30-án, hanem helyesen 1932. évi június hó 25-ik napján megtartott közgyűlésén hozott: az igazgatóság és a felügyelőbizottságnak a felmentést megadó, az évi zárszámadást elfogadó és mérleget megállapító, az igazgatóság tagjainak és a felügyelő bizottság tagjainak megválasztására vonatkozó — keresettel megtámadott — határozatait megsemmisítette és az alperest az I. és II. fokú eljárás költségeiben marasztalta. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság a fenti közgyűlési határozatokon felül a közgyűlésnek többi — keresettel meg sem támadott — összes határozatait megsemmisítette, a fellebbezési bíróság idevonatkozó ítéleti rendelkezését az alperes felülvizsgálati kérelme folytán a Pp. 394. §-a alapján a m. kir. Kúria hatályon kívül helyezte. (1933. szept. 29. — P. IV. 2459/1933 ) 819, Kt. 174. §. — Jóerkölcsbc ütköző közgyűlési határozat. — Jóerkölcsbe ütközik a közgyűlésnek olyan határozata, mellyel úgynevezett családi részvénytársaságnál két érdekeltség egyike kis szótöbbséggel a saját kebeléből való ügyvezetőknek a rendes illetményeiken felül a bruttó forgalom után számított jutalékot 36*
