Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Részvénytársaság. 816,, 817. 561 részvénytársaságot terveztek hét részvényessel. A felperes (aki a tanú unokatestvére) is részt vett volna a jegyzésben. Az nem jött szóba, hogy ha nem alakul meg a részvénytársaság, kié lesz a kötbér, mert a tanú vallomása szerint ez szóba sem jöhetett, mert bíztak a II. r. alperes szavában. A cégjegyzékbe be nem vezetett részvénytársaságnak, mint nem létező személynek képviselője nincs. M. István tehát a szerződést a részvénytársaság nevében képviseleti jog nélkül kötötte. Ez csak jóváhagyással válhatott volna hatályossá. De a jóváhagyás elmaradt. A részvénytársaság be sem lett jegyezve. így az A/l. jelűben foglalt jogügylet a M. István felelősséget vállaló nyilatkozata kivételével — hatálytalan. A hatálytalan szerződés alapján tehát kötbér nem követelhető. Olyan jogszabály pedig nincs, hogy a képviselt jóváhagyásának hiányában az ügyletből eredő jogok a képviselőként eljárt személyre átszállanak. (. . . Mint a fejben II. a. . . .) Ezekhez képest M. István alapító az A/l. jelű szerződés alapján nemteljesítés miatt kártérítést, de kötbért sem követelhet. Nem követelhet arra tekintettel sem, mert nincs ténykép megállapítva és adatok sincsenek arra, hogy a felek ügyleti akarata arra is irányult volna, hogy az alapító a saját személyében is szerez jogokat arra az esetre, ha a részvénytársaság létre nem jön és általa a jogügylet utólagos elfogadása és jóváhagyása meg nem történik. Ezt az ügyleti akaratot általában vélelmezni nem lehet. Ez az álláspont a bírói gyakorlatban ismételten megnyilvánult (kir. Kúria, 1932. február 4.; P. IV. 3388/1930. és 1932. május hó 10.; P. IV. 7198/1930. szám). A felperes, mint M. István engedményese ellenében is irányadók mindezek. Ezekhez képest a fellebbezési bíróság ítéletét marasztaló részében meg kellett változtatni és a keresetet teljesen el kellett utasítani. (1932. nov. 15. — P. VI. 7272/1930.) V. ö. Gr. XXVI. 860. 817. Kt. 163. és 164, §. — Részvényesi minőség igazolása. — Részvényutalvány. — Közgyűlés összehívása. — Szavazás. — I. Az a körülmény, hogy valamely részvénytársaságnak „érvényes" részvényokiratai nincsenek, a tagsági minőséget és az azon alapuló jogok gyakorlatát ki nem zárja; mert a részvénytársasági tagsági jogosultságot igazoló értékpapir kiállítása — törvényi vagy alapszabályi rendelkezés hiányában — nem kötelező és a tagság más módon is bizonyítható. — II. Az ideiglenes részvényelismervény vagy részvényutalvány a még ki nem adott végleges részvényokiratot helyettesíti. — III. A részvényutalványon annak bevonására és megsemmisítésére vonatkozó feljegyzés hatályát veszti, ha azt a közgyűlési határozatot, amely a végleges részvények kiadásával kapcsolatosan a scripsnek bevonását és megsemmisítését határozta el: a bíróság megsemmisítette. — IV. A közgyűlést összehívó igazgatósági határozat meghozatalának esetleges szabálytalansága, nem szolgálhat jogDöntvénytár 1934. 36