Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

548 Kereskedelmi jog. 4. pontja értelmében, valamint a m. kir. Kúria polgári jogegységi tanácsának. 44. számú döntvényében kifejtettekhez képest ez az ügylet a kisbirtokos al­peresekkel szemben érvényesen létre nem jött. A törvényhozó védelmi ren­delkezésének nyilván az a célja, hogy a rendelet 6. §-ának utolsó bekezdése esetében csakis a hatóságnak ott meghatározott közreműködése mellett vál­lalhasson a kisbirtokos érvényesen kötelezettséget nagyobb gazdasági gép, vagy malomberendezés vételára fizetésére. A megrendelésgyűjtés esete a perújító alperesekkel szemben kétségkí­vül fennforog. Mert a szövetkezet üzletvezetője a szövetkezet által teendő megrendelés felvétele iránt kereste meg a felperest. A megrendelés felvé­telére kiküldött felperesi megbízott aztán a felperes telephelyén kívül a hely­színén vette rá a kisbirtokos per újító alpereseket, akik a szövetkezet igaz­gatóságának tagjai voltak, hogy a szövetkezet mellett ők is megrendelők­ként kötelezettséget vállaljanak. A felhívott törvényben és rendeletben meg­határozott rendelkezéseket pedig — amint ezt a kir. Kúria P. V. 8414/1930. számú határozatában is kimondotta — minden egyes kisbirtokos megrende­lővel szemben önállóan kell alkalmazni. Nincsen jelentősége annak, hogy a perújító kisbirtokos alperesek a malomberendezést nem a saját gazdaságuk részére, hanem a N.-i Malomszö­vetkezet használatára rendelték, amely szövetkezetnek ők is tagjai és igaz­gatósági tagjai is voltak, mert (. . . mint a fejben La... .) Sem a törvény, sem a rendelet ilyen irányban különbséget nem tesz. Az ellenkező álláspont: a törvény céljának meghiúsulására vezetne. (. . . Mint a fejben II. a ) A perújító alpereseknek erre az akaratára nem lehet következtetni ab­ból, hogy a malomberendezés vételárának fedezetére szolgáló váltókat alá­írták, sem abból, hogy K. Géza alperes az R. L., jelű Á. Lajos és Sz. D. Lajos alperesek pedig a Q. 1. jelű bekebelezési engedélyokiratot a felperes részére aláírták, mert ezek a körülmények csak azt mutatják, hogy az alpe­resek az érintett jogcselekményeknek a véghezvitelekor még abban a jogi tévedésben voltak, hogy a kérdéses megrendelés folytán a felperes irányában kötelezve vannak. Ehhez képest perújító alperesek érvényes kötelem hiányában a malom­berendezés vételáráért felelőssé nem tehetők. (1934. jan. 18. — P. IV. 345/1933.) 802. Kt. 45. §., 27.483/1901. K, M. sz. r. — Gépvétcl utóla­gos megerősítése. — I. A 44. sz,. jogegységi döntvény indokolá­sában csak az van kimondva, hogy: a gép „elfogadása és hasz­nálatba vétele egymagábanvéve" olyan ráutaló tényeknek, ame­lyeknél fogva az eredetileg a megrendelővel szemben hatálytalan vételi ügyletnek utóbb a törvénnyel összeegyeztethető módon való megkötése megvalósulhat — nem minősíthető; egyébként azonban azt, hogy mik lehetnek ilyen, erre alkalmas ráutaló té­nyek, az említett Jogegységi döntvény, az eset körülményeihez képest a bíróság szabadon való mérlegelésének tartotta fenn. — II. A megerősítés megállapítására alkalmas ráutaló tények: négy évi használat és részletfizetés; négy év után jelzálogjog bekele­zési engedély adása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom