Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Végintézkedés. 769—770. 525­a felperesnek helyet szerezzenek, a felperes gondnoka azonban — akit a fel­peres haszonélvezeti jogára tekintettel rendelkezési jog illetett meg, — 3L felmondásokhoz nem járult hozzá. Abban a kérdésben, hogy az alperesek saját háztartásukban családtag­jaik között kötelesek-e helyet adni az ellátásukra bizott felperesnek, helyes a fellebbezési bíróságnak az az álláspontja, hogy az alperesek az adott kö­rülmények között — lakásuk túlzsúfoltságára és a felperes elmebetegségére tekintettel — eleget tesznek az örökhagyó által rájuk rótt kötelességüknek akkor is, ha a felperes gondozását és ellátását megfelelő felügyelet mel­lett a saját lakásukon kívül a hagyatéki házban teljesítik. Minthogy az alperesek erre készségüket a kereset beadása előtt s a per során is kijelentették és a felperes — illetve gondnokának magatartásán múlik, hogy a felperes a felajánlott ellátást igénybe nem veszi, — nincs alap annak megállapítására, hogy az alperesek a meghagyás nem teljesítése foly­tán az örökséghez való jogukat elvesztették. (1933. szept. 5. — P. í. 607/1932.) 770. Mt, 195c\. §., 1876: XVI. t.-c. 35. §. — Végrendelet visszavonása. Végrendeletet visszavonó nyilatkozat megtáma­dása. — Minden olyan nyilatkozatot, amely bárminő kifejezé­sekkel, de világosan kifejezésre juttatja a nyilatkozatot tevőnek azt az akaratát, hogy az általa korábban tett végrendelet az utána való öröklés rendjére nézve már ne legyen irányadó, a végrendelet visszavonásának kell tekinteni. K. A végrendelet írásbeli vagy szóbeli nyilatkozattal történő visszavo­násának érvényességéhez az 1876: XVI. t.-c. 35. §-a csak azt kívánja meg, hogy az alakszerűségek tekintetében a nyilatkozat a végrendeletre előírt kel­lékek megtartásával tétessék: ellenben nincsen olyan törvényes rendelkezés, amely az ilyen nyilatkozatnak a tartalmát az abban használandó kifejezése­ket kötelezően megszabná és a visszavonás érvényességét meghatározott ki­fejezések használatától függővé tenné. Ebből következik, hogy minden (. . . Mint a fejben . . .) A B. Antal örökhagyó által szerb hadifogságból 1915. évi szeptember hó 26. napján küldött, szüleihez és testvéréhez intézett levelezőlapban fog­lalt az a kijelentés, hogy, mert az örökhagyót a felesége elhagyta, a va­gyona szálljon vissza, kétségtelenül kifejezésre juttatja az örökhagyónak azt az akaratát, hogy az utána való öröklés ne igazodjék annak a végrendelet­nek a rendelkezései szerint, amelyet korábban a felesége javára tett. Ezzel a nyilatkozattal tehát az örökhagyó a felesége javára tett végrendeletét visz­szavonta. Ennek a visszavonó nyilatkozatnak az érvényességét azonban a vissza­vont végrendeletben kedvezményezett özv. B. Antalné sz. W. Teréz a jog­ügyleti nyilatkozatok megtámadására vonatkozó általános szabályok szerint megtámadhatja azon az alapon, hogy az örökhagyót téves feltevés indította a végrendelet visszavonására. Magában a visszavonó nyilatkozatban világosan kifejezésre jut, hogy az örökhagyó a végrendeletét azért vonta vissza, mert a felesége őt elhagyta, amivel kétségtelenül azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a felesége a házas-

Next

/
Oldalképek
Tartalom