Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)
520 Öröklési jog. rendelkezés helyi és időbeli egységét nem szüntette meg. (1934. febr. 22. — P. I. 4878/1933.) Lásd a Polgárjogi Határozatok Tárálba 254, és 255. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozatokat. 764. Mt. 1889., 2033. §. — Végrendelet megtámadására vonatkozó tilalom hatálya az örökös jogutódjával szemben. — Kiskorúnak kötelesrészre szorítása. K. J. József örökhagyó 1925. július 19-én kelt végrendeletében a végintézkedését perrel megtámadó leszármazó örökösét a felesége javára kötelesrészre szorította. Az örökhagyónak a Sz. Józsefné sz. B. Eszter felperessel kötött első házasságából származó gyermeke kk. J. Ida a felperes mint t. és t. gyámja által képviselten perrel támadta meg az örökhagyó végrendeletének azt a részét, amelyben összes vagyonára második feleségének az I. r. alperesnek holtig tartó haszonélvezeti jogot biztosított és ezt a pert kk. J. Idának elhalálozása után örököseként a felperes folytatta. Sz. Józsefné sz. B. Eszter felperes mint kk. J. Ida végrendeleti örököse az utóbbinak jogaiba lépett, azért vele szemben J. József örökhagyó végrendeletének intézkedései éppen úgy alkalmazandók, mint jogelődével kk. J. Idával szemben alkalmazandók lettek volna, még pedig anélkül, hogy ő hivatkozhatnék arra, hogy a perindítás az 1877: XX. t.-c. 20. §-ának utolsó bekezdése és 35. §-a értelmében a végrendelet kötelesrészre szorító rendelkezésének alkalmazásával nem járhat. Sz. Józsefné sz. B. Eszter felperes ugyanis cselekvőképességében korlátozva nincsen, miért is — eltekintve attól, hogy a kk. J. Ida nevében történt perindítás az 1877: XX. t.-c. 20. §.-ának utolsó bekezdésére és 35. §-ára figyelemmel, maga után vonta volna-e a kiskorúnak kötelesrészre szorítását, — Sz. Józsefné felperessel szemben a végrendeletnek kötelesrészre szorító rendelkezése a többé nem a kk. J. Ida nevében, hanem annak jogutódaként a saját személyében folytatott perlekedésére alkalmazandó, mivel a per folytatása a felperes szabad elhatározásától függött, annak jogkövetkezményeit tehát viselni tartozik. (1933. jún. 27. — P. I. 4522/1931.) 765. Mt. 1895. §. — Törvényes örökösök javára végrendelkezés a részesített személyek közelebbi megjelölése nélkül. — Abban az esetben, ha az örökhagyó törvényes örökösei javára, a részesített személyek közelebbi meghatározása nélkül végrendelkezett, a részesítés a törvényes öröklés szabályainak megfelelően azokat a hozzátartozókat illeti, akik halálakor a törvényes öröklésre hivatva lennének. (K. 1933. máj. 2. — P. I. 1496/1931.) Lásd a Gr. XXV. 798. sorsz. határozatot. 766. Mt. 1910. §, — Hallgatólagosan helyettesített örökös. — Örökösül kinevezett leszármazó kiesése esetére vélelme a további leszármazó helyettesítésének. — Az a vélelem, hogy az örökhagyó az örökösül kinevezett leszármazója helyébe, ha ez az öröklésből kiesett, ennek leszármazóit helyettesíteni kívánta,