Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Végintézkedés. 764—768. 521 csak arra az esetre vonatkozik, ha az utóbbiak az örökhagyóval vérségi kapcsolatban állanak. K. A felperesek az örökbefogadó apjuk mindkét szülőjének hagyatékára öröklési igényt támasztottak. A korábban elhalt anya hagyatékára a felperesek örökbefogadó apja ér az alperesek, mint végrendeleti örökösök a végrendelettől részben eltérő egyességet kötöttek. Az érvényessége tekintetében külön meg nem támadott és a jogutódokat is kötő egyesség hatálybanléte mellett a felperesek a végrendeletre nem térhetnek vissza, ennélfogva örökbefogadó apjuk jogán nem igényelhetik azt a két kis holdnyi többletet, amely örökbefogadó apjukat az egyesség szerint járó ingatlanjutalékán felül a végrendelet alapján megillette volna. A felperesek a másik örökhagyó, vagyis az örökbefogadó apának apja után a törvényes öröklés alá eső vagyontárgyakra törvényes öröklési jogot kívántak érvényesíteni, örökbefogadó apjuk végrendeleti jutalékára pedig, mivel ez korábbi halála folytán az öröklésből kiesett, hallgatólagos helyettssítés alapján támasztottak öröklési igényt. A felpereseket az örökbefogadó apa felmenője után törvényes öröklési jcg nem illeti meg, mert ezzel az örökhagyóval nincsenek törvényes öröklési kapcsolatban. Minthogy pedig az (. . . Mint a fejben . . .) az adott esetben az örökhagyó és a felperesek vérségi kapcsolatának hiányában nem lehet a felpereseket hallgatólagosan helyettesített örökösöknek tekinteni. A felperesek tehát ilyen minőségben végrendeleti öröklésre igényt nem támaszthatnak. (1933. nov. 17. — P. I. 143/1933.) 767. Mt. 1910, §. — Végrendeleti juttatás hatálya a kedvezményezettnek az örökség megnyílta előtt bekövetkezett halála esetében. — A végrendeleti juttatás ugyan rendszerint hatályát veszti, ha a végrendelettel kedvezményezett az öröklés megnyilta előtt meghal; ha azonban a kedvezményezett a végrendelkezővel törvényes öröklési kapcsolatban volt és utána leszármazó maradt, azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó a végrendeleti juttatásban az elhunyt kedvezményezettnek a leszármazóját is részesíteni kívánta (P. H. T. 831. szám.). Ennek a szabálynak az alkalmazásánál pedig, minthogy az a végrendelet értelmezésére vonatkozik, a végrendelkezés időpontjában fennállott jogi helyzet az irányadó. K. Már pedig a végrendelkezés időpontjában, az alperesnek a szülei után való törvényes öröklésről a fia javára a végrendelet alkotásával egyidejűleg történt lemondása és ezzel az öröklésből való kiesése következtében, a felperes atyja az örökhagyóval törvényes öröklési kapcsolatban volt, amiből önként következik, hogy a végrendelettel kedvezményezett leszármazója javára fennálló törvényes vélelmet a felperesnek, mint a N. Cs. János örökhagyó végrendeletével kedvezményezett Cs. Kálmán leszármazójának a javára is alkalmazni kell. (1933. máj. 24. — P. I. 3140/1931.) 768, Mt, 1924. §. — Hagyományok kifizetésének időpontja iekíntetében végrendelet értelmezése.