Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Alkuszi szerződés. 674. 443 a „L. és Társa" cég akkori vezérigazgatója, abban állapodtak meg, hogy ha a megszerzendő bányaterületek jóknak fognak bizonyulni, a felperes a cég részéről tiszteletdíjra számíthat. Habár az irányadó tényállás szerint a felperes részére „tiszteletdíj" helyeztetett kilátásba, a m. kir. Kúria megítélése szerint a felperesnek a megállapodás alapján közvetítési jutalék jár, mert a „tiszteletdíj" elnevezés kétségtelenül a felperes magas műszaki képzettségére, kiváló szakismeretére, mérnöki oklevelére való tekintettel használtatott, a megállapodásban az alacsonyabb képzettséggel bíró, ügynököket illető „ügynöki jutalék" kifejezéssel szemben. S minthogy a felperes igényeit arra alapítja, hogy a bányajcgosítványok megszerzése körül a L. és Társa cég érdekében közvetítői tevékenységet fejtett ki s az irányadó tényállás szerint ez meg is felel a valóságnak, a felperest illető igény jogi minősége szempontjából közvetítési jutalék. Helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a felperes közvetítési jutalék iránti igényére nézve nem lett kielégítve sem azáltal, hogy geológiai szolgálataiért, a mérnök és építész egyesület díjszabása szerinti díjazásban (készkiadások, napidíjak) részesült, sem azáltal, hogy a cég utóbb állandó minőségben alkalmazta, végül azzal sem, hogy a NB. X/r. •[. alatt csatolt levél kapcsán, 1918. szeptember havában 8000 koronát kapott. C. Róbert tanúvallomása szerint a felperes tevékenysége nemcsak arra szorítkozott, hogy a bányajogosítványok megszerzése körül közvetítési tevékenységet fejtett ki, hanem arra is, hogy mint mérnökszakember, a területeket geológiailag megvizsgálta s megállapította, hogy a kérdéses területeken fordul-e elő számottevő mennyiségben vasérc, illetőleg szén. És C. vallomása szerint ezeket a munkálatokat a felperes még korábban végezte el, mint ahogy a cég szolgálatába lépett. (. . . Mint a fejben I. a. . . .) Ezeket azonban az alperes sem állította s idevonatkozólag a tényállás semmiféle adatot nem tartalmaz. A NB. X/r. alatt levél kapcsán kiutalt 8000 K pedig a levél tartalma szerint kifejezetten a geológiai tevékenység honorálására történt, s hogy ilyen geológiai tevékenységet csakugyan fejtett ki a felperes, az a C. Rób-srt tanúvallomásából kétségtelen, de kétségtelen ebből a vallomásból az is, hogy a 8000 K ép azért utaltatott ki felperesnek geológiai tevékenységek ellenértékéül, mert a közvetítési tevékenység díjazására vonatkozó igényét nem ismerték el. D. Aurél tanú a „geológiai tevékenység" kifejezés értelmére már nem emlékezett. Hogy pedig a 8000 K kiutalása körül mi volt az ő intenciója, az közömbös, mert a lényeg az, hogy a felperes minek a fejében fogadta el ezt az összeget. A levél szerint geológiai tevékenységeiért kapta. Hogy ennek ellenében a kereseti igényéről lemondott volna, arra a perben adat nincs. A 8000 K-val tehát a kereseti igény kiegyenlítettnek néni tekinthető. Ennélfogva a fellebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a felperesnek a jogosítványok megszerzése körüli tevékenységéért díjazás jár, s hogy erreaz igényére nézve kielégítést nem nyert, nem sérti az anyagi jogot. Az alperesnek idevonatkozó felülvizsgálati támadásai tehát alaptalanok(. . . Mint a fejben II. a.. . .)