Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

132 Hatásköri Bíróság határozatai. Továbbá általános hatásköri szabály, hogy közigazgatási hatóság határozatát —• kifejezett eltérő törvényes rendelkezés hiányában — maga a közigazgatási hatóság hivatott végrehajtani. Ezzel szemben olyan törvényes rendelkezés, amely — habár időközben nyugdíjazott — közszolgálati alkalmazott terhére megállapított térítmény behajtását rendes bírói útra utalná, nemcsak, hogy nincs, de sőt a községi tisztviselők és egyéb alkalmazottak létszámviszonyainak, illetményeinek é& ellátásának szabályozása tárgyában kibocsátott 62.000/1926. B. M. sz. rendelet 83. §-a kifejezetten is kimondja, hogy a tévedés folytán jogosulatlanul felvett fizetéseket, vagy fizetési többleteket, illetőleg ellátási díjakat vagy ellátási díjtöbbletet, bármi néven nevezett pótlékot és javadalmat, amennyiben azoknak jóhiszemű felvétele igazolva nincs, úgy a tényleges szolgálatban állóktól, mint a nyugalomba helyezettektől, sőt a tényleges szolgálatból ellátás nélkül kilépettektől is minden esetben a közadók módjára kell behajtani. Minthogy pedig a közadók módjára való behajtás lehetősége a rendes bírói út igénybevételét önmagában is kizárja, a jelen ügyben a rendelkező rész értelmében kellett határozni. (1933. dec. 18. — 1933. Hb. 56.) 323, 1907: LXL t.-c. 7. §. — I. M. kír. postasegédtisztnek, mint az állami tisztviselők részére megállapított rendszeres fizetési osztályok egyikébe besorozott állami közszolgálati alkalmazottnak, a szolgálati viszonyából fölmerült vitás kérdések közjogi természetű ék és így azok elbírálására a kizárólag magánjogi vitás ügyek ellátására hívatott polgári rendes bíróságnak egyáltalán nincsen semminemű hatásköre. — II. Közszolgálati alkalmazottak fegyelmi ügyeiben eljárni hivatott fegyelmi hatóság határozatának az anyagi jog szempontjából való felülvizsgálata sem a Közigazgatási Bíróságnak, sem a rendes bíróságnak hatásköréhez nem tartozik. (1934. ápr. 30. — 1933. Hb. 63.) Üt- és vámügyek. 324. 1890: L t.-c, 32., 63., 65. §§. — A vasúti összekötő út mentén húzódó vízvezető árok az összekötő útnak tartozéka s így azzal egy tekintet alá esik. Magánház kapuja s a vasúti összekötő út között levő árok felett épített áteresznek a vasút által történt eltávolítása — mint a forgalom folytonosságát és biztonságát veszélyeztető cselekmény — miatt az eljárás a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. A vasúti összekötő vagy hozzájáró útak, mint amelyek a vasúti, állomásokat a legközelebbi állami, törvényhatósági vagy községi utakkal vagy községekkel összekötik, az 1890: I. t.-c. hatálya alá tartozó valóságos közutak. Az ilyen közutak az idézett törvény 32. §-a értelmében rendszerint a törvényhatósági utak módjára ugyancsak a törvényhatóság első tisztviselője által kezelendők, s azok közigazgatására és műszaki szolgálatára nézve a törvényhatósági utakra megállapított határozatok érvényesek. Fokozott mértékben áll ez azokra a vasúti összekötő utakra, amelyeket — és ideszámít a szóbanlevő út is — maga a törvényhatóság (és nem a MÁV) tart fenn.