Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Rendes bíróság és közig, hatóság hatásköre polgári ügvek. 121 ben. Általában 298—300. Cselédügyek 301—303. részt azt tételezi fel, hogy a szolgálatot vállaló csupán a fizikai munkaerejét bocsátja a gazda rendelkezésére. A munka végzéséhez szükséges vagyoni eszközök rendelkezésre bocsátása ellenben a gazda feladata, aki egyúttal — akár személyesen, akár megbizott útján — a szolgálat keretébe tartozó munkálatok irányításáról is gondoskodik. A feles juhász nem a gazda állatait, hanem a saját juhait kezeli, őrzi és gondozza; mini ilyen önállóan jár el, de az említett munkálatokat nem is köteles állandóan végezni, hanem azt bojtárra is bízhatja, aki az ő saját cselédje. Ebből nyilvánvaló, hogy a feles juhász szolgálata nemcsak a személyességet és folytonosságot, de a gazdával szemben azt a szoros alárendeltséget is nélkülözi, amely nélkül cselédszolgálat nincsen. Végül nélkülözi a tőke és munka viszonyában a munkaelem kizárólagosságát is, mert a feles juhász nemcsak a munkájával, hanem vagyonnal is járul a másik szerződő féllel közösen célzott és az utóbbi részéről csak részben támogatott eredmény létrehozatalához. (1934. febr. 12. — 1933. Hb. 85.) Azonos a Hb. 1927. Hb. 56. számú határozatával. 303. 1876: XIII. t.-c. 3. §. — Naponkénti díjazás mellett alkalmazott takarítónő nem cseléd, hanem házi napszámos. Napszám iránti követelésének elbírálása a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. Hb. A kereseti előadás szerint özv. A. A.né sz. B. T. budapesti lakos felperes H. B.-né budapesti lakos alperesnél ennek háztartásában 1930. évi szeptemberétől kezdve, mintegy hat héten át, takarítónői teendőket végzett 2 P. napi bér mellett. A felperes mind a rendes bíróságnál, mind a közigazgatási hatóságnál a megszolgált időre járó napszámbérét igényeli. Minthogy az 1876: XIII. t.-c. 3. §-ának c) pontja értelmében nem tekinthető cselédnek egyebek között az, aki háztartási teendőkre ugyan, de naponkénti díjazás mellett van lekötelezve, ennélfogva a felperest az alperesnél történt alkalmaztatása szempontjából a helyes jogi minősítés szerint nem cselédnek, hanem házi napszámosnak kell tekinteni. Az 1876: XIII. t.-c. 115. §.-a értelmében minden az e törvényben tárgyalt kérdések iránt — aminők a cselédbér, munkabér és napszám iránti követelések is — a gazda és cseléd, valamint munkások vagy napszámosok között támasztható viták elintézésére az ott megjelölt közigazgatási hatóságok illetékesek. Az 1898: II. t.-c. a gazdasági munkásokat és a gazdasági napszámosokat, az 1907: XLV. t.-c. pedig a gazdasági cselédeket kivette ugyan az 1878: XIII. t.-c. hatálya alól, de még ma is az utóbbi törvény hatálya alá tartoznak a házi cselédek és a kizárólag háztartás körül foglalkoztatott munkások és napszámosok. Az 1876: XIII. t.-c. V. fejezete ugyanis — amint azt már e fejezet címe önmagában kifejezésre juttatja — nemcsak a mezei munkásokról, hanem általában a napszámosokról rendelkezik és a napszámosokról szóló 96.—106. §.-okban sincs oly rendelkezés, amely kizárólag csak a mezei napszámosokra vonatkoznék. S mivel a mezőgazdasági munkások jogviszonyait szabályozó 1898: II. t.-c. az 1876: XIII. t.-c. V.—VI. és VII. fejezetét nem a