Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

104 Pénzügyi jog. relémre a bíróság döntése ugyanis háromféle lehet: vagy megadja a szegénységi jogot a Pp. 112. §. 1. bekezdése alapján, vagy megtagadja a kérelem teljesítését, avagy a szegénységi jogot a kérelemtől eltérőleg csak a Pp. 112. §. 2. bekezdése alapján adja meg. Az 1914: XLIII. t.-c. 78. §. azon rendelkezéséből is hogyha a bíróság a Pp. 112. §. 1. bek. helyett a 2. bek. alapján adja meg a szegénységi jogot, köteles a felet értesíteni, hogy ezzel a joggal illetékmentesség nem jár és felhívni, hogy az eddig le nem rótt illetéket rója ile, és hogy a kérelem megadása esetében is az addig le nem rótt illetéket lelet alapján csak egyszeres összegben lehet a fél terhére előírni, kétségtelen, hogy a szóbanforgó kérelem előterjesztésével kezdődőleg érvényesül a Pp. 113. §-ában is biztosított kedvezmény, hogy a fél egyelőre fel van mentve az ügyben felmerü'ő illetékek és bélyegek fizetése alól, s hogy az illeték feljegyzés alapjául szolgáló egyelőre való felmondás hatálya kizárólag a kérelem tárgyában hozandó bírói határozattól függ s csak ennek alapján bírálható el. Amennyiben azonban a fél a szegénységi jog megadását már maga is a Pp. 112. §. 2. bekezdése alapján, tehát oly jog megadását kéri, amellyel illetékmentesség az 1914: XLIII. t.-c. 75. §. 2. bekezdése szerint nem jár, az illeték feljegyzésnek nincs helye, a fél az illetéket már kezdettől fogva leróni tartozik. 2. A szegénységi jog megadásának előfeltételei a Pp. 112. §-ában úgy vannak megszabva, hogy azok teljesítésének lehetősége csak természetes személyekre áll fenn. Ez okból a polgári bíróság állandó gyakorlata szerint is a nem természetes személyek a szegénységi jogban egyáltalában nem részesíthetők. A nem természetes személyek (csődtömeg, részvénytársaság stb.) részéről szegénységi jog megadása iránti kérelem alapján illetékfeljegyzésnek sem lehet helye. 3. A csődtörvény 100. §-a értelmében a csődtömeggondnok képviseli a tömeget mindazokban a perekben, amelyek azt cselekvőleg vagy szenvedőleg megilletik. Ez alapon a csődtömeggondnokot a törvény nevében felperességi jog illeti meg. A csődtömeggondnok részére az illeték díjjegyzék 85. tétel 10. pontjában biztosított személyes illetékmentesség csak a csődtömeg ellen indított perekre vonatkozik, vagyis amikor a csődtömeggondnok alperesként szerepel. Az illetékmentesség fennforgása vagy fenn nem forgása tehát a perbeli állásához képest a csődtömeggondnok személyéhez fűződik. Ennélfogva a csődtömeggondnok mint felperes által indított cselekvő perekben az illetéket leróni tartozik, s így az egyszeres illetékért, mint ennek elmulasztása esetén a felemelt illetékért is a saját személyében felelős. (Közig. bir. 231. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1934. évi 2. f. 10.) 226, 1914:XLIIL t.-c. 75. §, — Szegénységi jogon alapuló illetékmentesség a szegény jog megadása iránti kérelem előterjesztése előtt, de a szegénységi bizonyítvány kiadása után kiállított meghatalmazásra is kiterjed.