Kacsóh Bálint - Petrovay Zoltán - Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 27. 1933-1934 (Budapest, 1935)

Törvénykezési illeték 226—231. 105 Kb. A kir. pénzügyigazgatóságnak az az álláspontja, hogy az illetékmentesség csak a szegénységi jog megadása után kiállított meghatalmazásra terjed ki, ellenkezik az 1914: XLIII. t.-c. 75. §. negyedik bekezdésében foglalt azzal a rendelkezéssel, hogy a szegénységi jogon alapuló illetékmentesség a jog megadása iránti kérelem előterjesztésekor kezdődik. De tekintettel arra, hogy a bírói eljárásban az eljárás céljára szolgáló meghatalmazást is és a szegénységi jog megkapásához szükséges szegénységi bizonyítványt is rendszerint a szegénységi jog iránti kérelem előterjesztése előtti időben szokták kiállítani: az említett törvényhelynek a szegény fél illetékmentességben való részesítése iránti céljának az felel meg, hogy az illetékmentességet kiterjesszük arra a meghatalmazásra is, amelyet a szegény fél a szegénység jog megadása iránti kérelem előterjesztése előtti, de a szegénységi bizonyítvány kelte utáni, vagy legalább azzal egy időben állított ki, abban az esetben, ha a meghatalmazást a szegénységi jog megadása iránti kérelem előterjesztésekor, vagy az után mutatják be. Minthogy azonban a jelen esetben ez se forog fenn, mert a leletnek a a panaszos által a felebbezésben arra történt kitérjeszkedés után is, kétségbe nem vont adata szerint a leletezett meghatalmazás korábban kelt, mint a szegénységi bizonyítvány, azért a bizonyítvány illetékmentességére vonatkozó érvelés el nem fogadható. A felemelt illeték kiszabása pedig nem a rosszhiszeműségnek, hanem az illeték lerovása iránti kötelesség elmulasztásának a következménye, s így az arra vonatkozó panaszbeli kérelem teljesítésére sincs törvényes alap. (1932. jún. 3. — 1600/1931. P. — 1817. E. H. — Pod. 1933. évi 3. f. 71.) 227. 1914: XLIIL t.-c. 75. §. — Ausztriában megadott szegényjogon való illetékmentesség magyar bíróság előtt folyó perben nem érvényesíthető, az csak Ausztriában érvényes. (Kb. 4746/1932. P. — M. K. LII. évf. 15.) 228., 1914: XLIIL t.-c. 75. §., 1930: XXXIV. t.-c. 8. §. — Szegénységi jogon bélyegmentességben részesülő fél által perbehivott alperes által kiállított meghatalmazás illetékére is kiterjed a bélyegfeljegyzés kedvezménye. (Kb. 20.643/1931. P. — M. K. LII. évf. 7.) 229., 1914: XLIIL t.-c. 75. §., 1930: XXXIV. t.-c. 8. §. — A szegényjogban részesülő peres fél ellenfelének ügyvédje az 1930: XXXIV. t.-c. 8. §. hatálya alatt akkor sem köteles a szegény1) ogban részesülő fél keresete vagy víszontkeresete következtében felmerülő illetéket leróni, ha az 1914: XLIII. t.c. 75. §-ának 2-ík bekezdése értelmében pártfogó ügyvédként van kirendelve. (Kb. 2608/1932. P. — Kb. 2625/1932. P. — M. K. LII. évf. 2.) 230, 1914: XLIIL t.-c. 77. §, — Az a jegyzőkönyvi illeték, amely a szegénységi jogban részesült fél ellenfele keresetének tárgyalásáról felvett jegyzőkönyv után jár, lerovandó és nem jegyezhető fel. (Kb. 21.289/1931. P. — M. K. LII. évf. 25.) 231., 1920: XXXIV. t.-c. 95. §. — Ha a mulasztási ítélet, alperes távollétében, azért nem hozatott meg, mert az alperes meg-