Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Törvénykezési illeték. 239—244. 77 elállás nem azonos a követelésről történt lemondással, miért is egyezségi illeték követelésére nincs alap. (Kb. 5364/1930. P. sz. — M. K. L- évf. 50.) 242. 1914: XLIII. t.-c. 20. §. — ítélet jogerőre emelkedése után az ítélet tárgyára vonatkozólag létesíteít egyezség után nem jár az 1914: XLIII. t.-c. 20. §-ában megállapított illeték. (Kb. 5541/1932. P. sz. — M. K. L évf. 42.) 243. 1914: XLIII. t.-c. 20. § Ha a kereseti követelés részbeni elismerése következtében a felperes követelését leszállítja és a peres felek a per megszüntetését kérik, egyezségi illeték jár. (Kb. 14.520/1929. P. sz. — M. K. LL évf. 13.) 244. 1914: XLIII. t.-c. 31. §. 3. bek. — Tisztességtelen verseny abbahagyása miatt indított perben, ha felperes meghatározott összegű kártérítést is igényel és ez a kárösszeg nagyobb* mint a meg nem becsülhető perekre megállapított perérték, az illeték alapja a követelt nagyobb kártérítési összeg. Kb. Panaszos azon kérelemmel fordult a magyar királyi központi díjés illetékkiszabási hivatalhoz, hogy utaljon vissza számára 276 pengő 80 fillért, illetve egy a panaszost terhelő másik illeték levonásával 229 pengő 60 fillért, mert F. F. utóda rt. gy.-i cég felperes nevében a b.-i királyi törvényszék előtt 13 P. 51.702/1929. szám alatt „tisztességtelen verseny" abbanhagyása és összesen 20.000 pengő anyagi és erkölcsi kártérítés iránt indított perében tévedésből a 20.000 pengő pertárgyérték alapulvételével bélyegezte fel a beadványokat. A K. K. H. Ö. 6. §. d) pontja értelmében e kérdés illetékesség szempontjából áttétetvén a sz.-i magyar királyi pénzügyigazgatósághoz, ez utóbbi 96.685/1932. IV. b. számú határozatával panaszos kérését az 1914. évi XLIII. t.-c. 31. §-ának 3-ik bekezdésében foglalt rendelkezésre való hivatkozással elutasította. Ez ellen irányuló panasziratában panaszos megismételte a kérvényében felhozott indokokat és kérte, hogy a tisztességtelen verseny, mint meg nem becsülhető értékű pertárgy iránt indított elől említett perében a pertárgy értéke csupán 2.000 pengőben vétessék fel illetéki alapul és az azon felüli érték figyelembevételével általa tartozatlanul lerótt bélyegek ellenértéke részére visszatéríttessék. A panasz nem bír törvényes alappal. Az ügyiratokból megállapított és a panaszos által is elismert tényállás szerint a már említett polgári perben, ügyfele nevében a panaszos a nem vagyonjogi és meg nem becsülhető igénnyel egybekapcsolt megbecsülhető vagyonjogi igény értékét 20.000 pengőre tette. Miután az ilyen esetekre nézve az 1914. évi XLIII. t.-c. 31. §-ának 3-ik bekezdése azon kivételes rendelkezést tartalmazza, hogy ilyenkor a.z illeték mértékének meghatározásánál csak az egyik, még pedig a nagyobbilleték alá eső igényt kell tekintetbe venni, ennélfogva a két érték összeha-