Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

7ti Pénzügyi jog. amely a 238. és 239. §-ban megjelölt feltételek fennforgásának vizsgálata mellett nyer elintézést. Az 1914: XLIII. t.-c. 2. §-ának 1. pontja is figyelemmel van ezekre az intézkedésekre, mert kifejezetten az elnapolás iránti „megegyezést (Pp. 240. §.)" említi olyannak, amely más követelmény nélkül is — tehát már az elsőizben való előterjesztésekor is — az 1. §. 1. a) pontjában meghatározott illeték kétszerese alá esik; ellenben az elnapolás iránti kérelmet (Pp. 238., 239. §.) csak akkor vonja ez alá az illeték alá, ha az ismételt kérelem. Már ezekből is azt lehet törvényes álláspontként levonni, hogy az elsőizben előterjesztett, közös elnapolási kérelem csak akkor esik kétszeres illeték alá, ha azt a Pp. 240. §. első mondatában megjelölt időben terjesztették elő. Ennek az álláspontnak elfoglalását indokolja az is, hogy ha a Pp. 240. §-ának csak az első mondata volna, vagyis csak annyi, hogy „a felek a tárgyalás előtt legkésőbb 8 nappal -a bíróságnál bejelentett közös megegyezéssel a tárgyalást elnapolhatják": akkor talán nem is lehetne vita a felett, hogy a megegyezés elsőizbeni bejelentése csak az ott említett „legkésőbb 8 nap" határidő betartása esetén esik kétszeres illeték alá. A Pp. 240. §. második mondata pedig nem akarja kibővíteni ezt az esetet, hanem ép azt határozza meg, hogy ezen az eseten kivül a felek közös bejelentésének sincs meg az elnapolási hatálya. Tehát csupán azért, mert az 1914: XLIII. t.-c. 2. §. 1. pontja „az elnapolási megegyezés" kifejezése mellett zárjelben a Pp. 240. §-ának nemcsak az első mondatára utal, hanem az egész 240, §-ra: nem lehet kiterjeszteni a kétszeres illeték alá vonását a nem „elnapolás iránti megegyezés" hatályával biró, közös kérelmekre is, mert nem volna méltányos se, egy a Pp. 238., vagy 239. §-a szerinti elintézés alá tartozó, elsőizbeni halasztási kérelmet kétszeres illeték alá vonni csupán azért, mert ahhoz a másik fél is hozzájárult, amikor ennek a hozzájárulásnak a bíróság intézkedésére semmi befolyása sincs. (185. számú jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. füzet 32.) 239. 1914: XLIII. t^c. 11. §. — Közbenszóló Ítélet elleni fellebbezésre hozott s az egész peres vitát érdemileg eldöntő (tehát nemcsak a közbenszóló ítéletben kimondott jogkérdést eldöntő) felsőbírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem az 1914. évi XLIII. t.-c, 22. §-ának (2) bekezdése, illetőleg az ennek helyébe utóbb lépett mérték szerint esik illeték alá. (Kb. 191. sz. jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. fűzet 39.) 240. 1914: XLIII. t.-c. 19. §. — Úrbéri birtokrendezési eljárás során hozott bírói határozat illetékmentes. (Kb. 1197/1929. P. sz. — M, K. L. évf. 51) 241. 1914: XLIII. t.-c. 20. §. — A viszontkereseti jogtól való