Nizsalovszky Endre - Térfy Béla - Sárffy Andor - Zehery Lajos (szerk.): Grill-féle döntvénytár 26. 1932-1933 (Budapest, 1934)

Okirati illeték. 223—231. Törvénykezési ileték. 232—234. utóbb az 0. F. B.-nek a szerződésre vonatkozó határozata következtében az ingatlanok terjedelmében változás történik s ennek folyományaként szerződés köttetett. (Kb. 14.355/1930. P. sz. — M. K. L. évf. 48.) Törvénykezési illeték. 232. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. a). — Perújítási kereset akkor is csak az 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. a) pontjában megállapított egyszeres illeték alá esik, ha a perújítási keresetet a fellebbezési bíróságnál kell megindítani. (2.609/1929. P. sz. — 1775. E. H. — 1931. márc. 6. — Pod. 1932. 3. füzet 58.) 233. 1914: XLIII. t.-c. 1. §. a) és b) pont. — Tárgyalásnak hivatalból történt elhalasztásáról szóló jegyzőkönyv illetékmentes. (Kb. 188. sz. jogegységi megállapodás. — Pod. 1933. 2. füzet 36.) 234. 1914: XLIII. t.-c. L §,1. a) p. — Azt, hogy a Polgári Perrendtartással szabályozott eljárás során beadott irat az érdemleges tárgyalást ,,előkészítő irat"-e, tisztán a Polgári Perrendtartás rendelkezései alapján kell megállapítani. Kb. Az 1914: XLIII. t.-c. a Pp. után hozatott. Ennélfogva azt, hogy valamely irat az 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. a) pontiában kifejezetten a polgári perrendtartással szabályozott eljárásokban-i előkészítő irat-e? tisztán a Pp. rendelkezései alapján kell elbírálni. A Pp. az előkészítő iratokról főleg a 194—200. §-aiban rendelkezik. Ezeknek a rendelkezéseknek lényegéből az előkészítő irat fogalmát akként lehet meghatározni, hogy az alatt olyan irat értendő, amelyet az egyik vagy másik peres léi a tárgyalás előtt a tárgyalás előkészítése céljából az ellenfelével közöl és a közlés megtörténtét igazoló elismeréssel, vagy postai feladóvevénnyel együtt az irat első példányát a bírósági irodába szintén a tárgyalás előtt leteszi, (Pp. 200. §.), illetőleg benyújtja. Az ilyen iratokra nézve ugyanis a tárgyalás előkészítésére szolgáló tartalmon kívül, lényeges az is, hogy azt a fél az ellenfelével a tárgyalás előtt közölje, mert előleges közlés nélkül annak tartalma csak a tárgyaláson való előadás utján juthat az ellenfél tudomására, s így az azt előkészítő tartalom dac ára, mégsem szolgálhat a tárgyalás előkészítésére, hanem csak a tárgyaláson előadottak megállapítására. Egyéb beadványokat vagy iratokat tehát illeték szempontjából se lehet az 1914: XLIII. t.-c. 1. §. 1. a) pontja alá tartozó előkészítő irat fogalma alá vonni, hanem azok az 1914: XLIII. t. cikknek más rendelkezései szerint illetékezendők. A most szóban forgó esetben a b.-i királyi törvényszék P. 4. 44.625/